Sorozatot letölteni menő, játékot viszont nem

A comment:com interjút készített Zachary Levivel, a Chuck című sorozat címpszereplőjével. Az interjúból számomra csak az derül ki, mennyire laza csávó ez a Zach és tökre jó a sorozatban játszani. Ami viszont érdekes bekezdése az irománynak, az az, amikor a színész kifejti, őt nem érdekli, hányan hányszor töltik le a sorozatot.

Sőt, szerinte minden sorozatnak elérhetőnek kéne lennie, mert hát az internetben az a jó, hogy “leomlanak a határok, közelebb kerülnek az emberek egymáshoz, akkor meg miért ne használnánk ki a lehetőségeket?” És hát maga is sorozatfüggő, imádja, hogy bárhol a világon hozzájuthat kedvencéhez ingyen, később pedig szeretne olyan sorozatot készíteni maga is, amely a premier után azonnal elérhető a neten. Ez a hozzáállás ugyan nekem úgy tűnik, mintha egy lázadó tinédzsert kérdeztek volna, aki ha felnő, majd megváltja a világot. Félek mire Levi felnő, rájön, hogy azért nincsenek ingyen a sorozatok sem, mert akkor nincs bevétel, nincs gázsi, nincs haszon, csupán kiadások tömkelege. Olyan szponzort meg megvárom, amíg talál, aki jótékonykodásból ad pénzt egy sorozatra. Mindemellett jó látni, hogy újabb résztvevője van a torrentezés és a filmkészítés közös halmazának.

Persze egy-egy résztvevője a sorozatnak, akár egy színész, akár a készítők egyike könnyen áll a kalózkodás mellé. Kétlem, hogy az ő fizujuk, gázsijuk ettől kevesebb lenne. Ugyanakkor egy stúdió már közel sem ilyen lágyszívű, hiszen az ő bevétele – az általános nézetek szerint – csökkenhet a kalózkodás által.

A játékok és programok tektintetében azonban egészen más a helyzet. Minden oldalról. Egyrészt fogyasztói oldalról minden más kategóriával szemben a leginkább mondhatjuk, hogy olyan árral rendelkeznek, amelyet igazán nem engedhet meg magának mindenki. Sőt! Míg egy CD esetében azt mondjuk elavult, a filmekre azt mondjuk szar és drága (bár ez utóbbi nem feltétlenül igaz mindig), a sorozatok elérhetetlenek teljes egészükben, addig a játékok és programok nem állnak meg 10 ezer Ft alatt, ami még egy 100ezres fizetésnek is a tizede! Értem én, hogy a munka a kötelesség és nem a szórakozás, de mikor lett minden luxus, ami nem a ‘halálba dolgozzuk magunkat’ útján van? Na de ne térjünk el a tárgytól! A Microsoftnál mégsem az árképzésen változtatnának, ők inkább a felvilágosításban látják a probléma megoldását.

Az index Jonathan Grimest, a Microsoft szórakoztatás üzletágának Amerikán kívüli régiókért felelős igazgatóját kérdezte többek között az Xboxhoz kapcsolódó kalózkodásról is. Kiderült, hogy elégedettek azokkal a számokkal, melyek azt mutatják, mennyi magyar felhasználó állt át az Xbox 360 online rendszerére, az Xbox Live-ra. Persze vannak olyan részek, melyek Magyarországon még nem elérhetőek a rendszerben, de úgy tűnik, tudatos a játékok fokozatos bevezetése. És itt megáll a dolog. Bele sem gondolnak, hogy a magyar ember internete is elér a világ bármely részébe, és még olvasni is tudnak páran külföldi cikkeket, így érthető, hogy tudnak újdonságról és ki akarják próbálni. Ehhez pedig sok esetben a torrent nyújt segítséget. Nem mindenki nyeli le a 21. században, hogy még mindig több piacra van felosztva a világ és bár valamilyen úton – akár illegálisan – elérhető minden, mégis várakozásra ítéltetnek. Ez mondjuk nem az az üzenet, ami arra ösztönöz bárkit, hogy megvegye adott cég termékét. A Microsoftnál másban látják a megoldást, mégpedig a felvilágosító kampányokban. Elmagyarázzák az embereknek, hogy ha megbuherálják a gépet egy törést biztosító chippel, akkor ugrott a garancia és még a Live-ról is kitiltják. Hmmm. Ez a megoldás egyértelmű és érthető. A dilemma azoban ugyanúgy fennáll. Nagyon közeli példa: saját családomban merült fel, hogy vegyünk-e xboxot, hiszen szeretünk játszani, és már nem olyan drága maga a készülék. Aha, de a játékok igen. Chippel annyi a garanciának, akkor most mi legyen? Fontos a garancia is, de ha nem tudnám játékot még letölteni se, akkor minek az egész, hiszen megvenni őket pláne nem tudom. Grimes szerint azonban a fenti dilemmát a felvilágosítás megoldja, egyből megérti a kalózkodás kockázatát mind a német, mind a magyar családanya is. Persze, megérti. Csak a német családanya meg tudja venni a játékokat a kölöknek, a magyar meg még mindig gondolkodik: játszon a gyerek, vagy legyen egy “üres” xboxunk garanciával?

Az igazgató hozzátette azt is, hogy valószínűleg a kalózkodásnak van reklámértéke, de azt az érvet nem tudja elfogadni, “hogy kalózkodás nélkül a játékok nem is lennének sikeresek” (ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nagyüzemi kalózkodás káros a játékiparra és punktum). Amennyiben ezt komolyan ő mondta, innen üzenem Mr Grimesnak, hogy ilyet senki nem állít. A játékok sikere, akárcsak bármi másé, döntően múlnak a hírnevén, amennyiben már van,és a minőségén, bevételük pedig ezeken túl, a jó marketingen, a jó áron, és az elérhetőségén. Értem ezalatt azt, hogy amennyiben Magyaroszágon nem kapható egy játék, vagy éppen az említett árkategóriába tartozik, addig az itt élők nem járulnak hozzá a bevételekhez. Amennyiben kapható, de drága, máris belép a torrent a képbe, mint úgynevezett “marketing eszköz”, hiszen a potenciális vásárlók ennyi pénzt nem adnak ki lutrira. Letöltik, kipróbálják, és amennyiben a siker első hozzávalói, azaz, a minőség, élvezhetőség megvannak, bizonyos hányada a kalózoknak megvásárolja adott terméket. Tehát a torrent igenis ilyen szempontból sokak esetében hozzájárul a sikerhez, amennyiben az a Microsoftnak a bevételt jelenti és nem a népszerűséget. (Tudom, tudom, mi mást jelentene nekik).

Alapvetően egy cég, egy színész, egy gyártásban közreműködő személy személyes véleménye nem változtat adott nemzet törvényein, sem az általános megítélésen, sőt alapvetően semmin. Attól, hogy a Microsoft háromgyermekes családanyákat akar felvilágosítani, annak fizuja nem lesz több, így a könyörgő tini fiának azt fogja mondani, “Persze, töltsd le fiam, mert megvenni nem fogjuk”. Attól, hogy Chuck ingyen letölthető sorozatot akar készíteni, Magyaroszágon illegális marad a letöltés. A helyzet tehát nyugaton – és keleten – változatlan. Ami talán jelenleg nem is olyan nagy baj, amíg az ember ellavírozik az illegalitás határán, a lényeg, hogy rosszabb ne legyen.