Abban mindenki egyetért, hogy napjainkban az internetes forgalom egy jó részét a különböző fájlcserélő alkalmazások generálják. De hogy pontosan mennyit, azt senki sem tudja (talán egyetlen kivétel, az ISP-k (az internet szolgáltatók) vagy a backbone gerinc szolgáltatók, de ők nem osztják meg ezeket az adatokat az átlag felhasználókkal).
Az egyik (és legújabb) p2p forgalom-ról származó jelentés az Ellacoya nevű internetes forgalom elemző cégtől származik 2007 júniusából. Az ő adataik alapján az látható, hogy a http alapú forgalom túlmutat a fájlcserélő szoftverek forgalmán, köszönhetően az olyan web-es videóstreamelő portáloknak mint a YouTube és társai.
Azt lehet mondani, hogy a jelenben, az internetezők 10% az internet sávszélességének a 80%-t elfogyasztja. És ez a 10% a videó-megosztó portálok felhasználói.
Az Ellacoya mérései alapján az összegzett http forgalom a web 46%-át teszi ki, míg a p2p forgalom (csak) 37%-ot. Az adatok 1 millió észak-amerikai felhasználótól származnak.
De hogy pontosan hogyan, hol és milyen módszerekkel végzik ezeknek az adatoknak a begyűjtését, azt kevesen tudják.
Független internet kutatók a következő, ellentétes eredményekre jutottak a 2003-2004-es elemzésükben; a p2p forgalom csökkent is és nőtt is.
A San Jose-ban található (California) backbone linken elvégzett mérések alapján azt lehetett mondani, hogy a p2p forgalom összességében ha nem is növekedett, de legalább szinten maradt. Például a BitTorrent népszerűsége közel 100%-kal nőtt 2003 és 2004 között. A kutatók azt is elmondták, hogy egyre nehezebb beazonosítani a fájlcserélő alkalmazások adatfolyamát, amióta a p2p átvitelekben alkalmazzák a titkosított kapcsolatokat és a véletlenszerű portokat. Ezek miatt nehéz gyorsan azonosítani az alkalmazást, amiből az adatcsomagok származnak.
A Sprint kutatási központ által 2005-ben közzétett adatok a szerint – amit 30 nagy internetes csomópont forgalmából gyűjtöttek (OC3/12/48, linkenként közel 10TB-nyi adat) – a forgalom alig 6%-át adják a fájlcserélő alkalmazások, míg a web alapú forgalom több mint 50%.
A pontos információ létfontosságú. A Comcast szerint az internet tele van lopott filmekkel és zenékkel, és ezeknek a forgalma telíti az internetet. Az AT&T is azt mondta, hogy olyan technológián dolgozik, ami azonosítja a hálózatán átmenő fájlcserét.
Az Ipoque is végzett egy felmérést, ami Németországra, Ausztráliára, Kelet-, Közép- és Dél-Európára fókuszált.
Az ő jelentésük szerint a p2p forgalom ezekben a régiókban 49 és 83 százalék közé esik.
A relatív p2p forgalom legmagasabb Kelet-Európában, itt 83%-ot mértek, második Németország 69%-kal.
Részletes statisztika csak Németországban és Közép-Európáról érhető el. Mindkét régióban a web-es kérések adják a teljes forgalom második legnagyobb részét. Az itt említett “web-es kérések” nem tartalmazzák a különböző audio és videó streamelő alkalmazásokat. Németországban a forgalom közel 8%-át teszi ki, míg a közép-európai részen ez az 1% -ot sem éri el.
Ez valószínűleg a régióban elérhető relatíve alacsony internet sebesség és a helyi nyelvű oldalak népszerűsége miatt van.
Az úgy nevezett DDL (Direkt Download Link) forgalma Közép-Európában nagyjából a kétszerese (8,6%) a németországinak (4.3%). Ezeknek a jelentősége is megnőtt az utóbbi években.
Az úgynevezett “Egy klikkes webhosting” oldalak úgy épülnek fel, hogy a felhasználó ha regisztrál, lehetősége nyílik saját tartalmat feltöltenie az oldalra, amit aztán később bárki más letölthet.
Népszerűségüket mutatja, hogy a RapidShare nevű oldalnak például 150 Gbit/sec-es hálózata van, és közel 3.5TB adatot tárol jelenleg.
A legnépszerűbb a már említett RapideShare, ők a DDL forgalom 55%-át teszik ki, második helyen a Megaupload található, 17%-kal.
A régió P2P képe a szokásosat mutatja. Az összes mért területen a Bittorrent áll a lista élén, 40%-tól 70%-ig terjedő aránnyal. Legkevésbé Dél-Európában elterjedt a bittorrent hálózata, viszont itt a legmagasabb az eDonkey-t használók aránya (57%).
A DC (Direct Connect) fájlcserélő alkalmazás Kelet-Európában kiemelkedően magas arányban van mindennapi használatban, itt a felhasználók közel 30%-a preferálja a DC-t. Ez a többi régióban rendre 1% alatt van.
A bittorrent forgalom jelentős hányadát mindenhol a filmek teszik ki, Németországban a második helyen vannak a TV sorozatok (21%), harmadikon pedig a pornó (13%). Közép-Európában is a film vezet (48%), ez közel 10%-kal több, mint a németországi statisztika, második helyen itt a TV (12%) van, de szorosan követi a zenei szekció a maga 11%-ával.
Érdekes, hogy Dél-Európában a második helyen jelentős aránnyal (25%) a játékok szerepelnek, ez a többi mért régióban 5-6% volt csupán. A filmek letöltése itt is a első helyen van 38%-kal, és a harmadik helyen pedig a TV van, szerény 14%-kal.
Grafikon:
Legnépszerűbb bittorrent trackerek a “The Pirate Bay” és a Demonoid a régiókban.
Akit részletesebben érdekel a téma, itt találja a CAIDA által kiadott elemzést még 2004-ből, ami viccesen az “Is P2P dying or just hiding?” (A p2p meghal vagy csak bújkál) nevet kapta.
A Sprint által végzett mérések többi grafikonja pedig itt nézhető meg.
Ellacoya további adatok pedig itt.
(forrás: wired, sprint, caida, ipoque)