Egy brit kutatás szerint nagy a valószínűsége, hogy bárkit, aki BitTorrent technológiát használ fájlmegosztás céljából, megfigyelnek. A Birmingham Egyetemen végzett kutatás arra mutat rá, hogy a népszerű tartalmak illegális letöltését logolja egy megfigyelő cég, mely természetesen a szerzői jog tulajdonosok számára lehet fegyver a torrentezők elleni harcokban.
A három éves kutatást számítástechnikai tudósok végezték, és közben felfedeztek egy szoftvert, mely úgy viselkedik, mint egy BitTorrent kliens, miközben logolja az összes kapcsolatot, amit a program kiépít. Persze az nem derül ki a logokból, hogy ki az igazán hardcore letöltő, és ki az újonc a témában. Így aztán, ha ne nem is vagy egy megszállott torrentező, és csak egy filmet töltöttél le, az sem számít, a szoftver azt is rögzíti.
“Ha a tartalom a legnépszerűbb 100 tartalom között volt, órákon belül naplózásra, monitorozásra került” – emelte ki Dr. Tom Chothia, a kutatás vezetője. A tanulmány szerint a kevésbé népszerű anyagokat is megfigyeli a program, bár kisebb gyakorisággal.
A kutatás azonosított 10 különböző monitorozó céget, akik naplózták a tartalmat. Ezek közül egy maroknyi jól felismerhetően jogvédő szervezet, biztonsági cég és más kutató labor volt. A hat legnagyobb méretű monitorozót azonban nehéz volt kideríteni, mivel ezek más, hosting cégeket használtak arra, hogy a kereséseket futtassák, mintegy proxyt használva, így elfedték valós kilétüket.
Hogy miért van szüksége ezeknek a vállalatoknak ekkora mennyiségű adathalmazra, az nem látható tisztán Dr Chothia szerint sem. “Sok cég egyszerűen csak ül az adatokon. Ilyen fajta monitorozást egyszerű megvalósítani, az adatok pedig kint vannak a világhálón, csak be kell őket gyűjteni. Aztán később lehet, jó lesz valamire” – tette hozzá.
Egyes cégeket azzal is vádolnak, hogy az ilyen tömeges megfigyelési adatokat később a jogtulajdonosok számára eladják “marketing” céllal. Az adatok megmutatják, hogy melyik tartalom, hol volt népszerű – mondta Dr Chothia. A tanulmány azt is megmutatta, hogy az egyes fájlcserélők úgynevezett blokk-listát használnak, amelyek nem engedik, hogy a nagy valószínűséggel monitorozó számítógépek kapcsolódjanak hozzájuk. De sok olyan monitorozó létezik, amely ezeken a listákon nem található, így ezeknek a tiltólistáknak nem mindig van értelmük, 100 százalékos eredményt nem tudnak elérni – már csak az előbb említett 3rd party hosting megoldások miatt sem.
Néhány jogtulajdonos Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is arra használja az ilyen cégektől begyűjtött IP címeket, hogy bírósági végzés segítségével az internet szolgáltató kiadja a címekhez tartozó valós adatokat. Ha sikerrel járnak, akkor pedig akár egyesével felkeresik (levélben) az illetőket, akiket kártérítés megfizetésére kérnek, vagy éppen perrel fenyegetnek.
Dr Chothia szerint azonban az ilyen fajta bizonyítékok nem állnak meg a lábukon a tárgyalások során. A tanulmány során megfigyelt monitorozók – amelyek kapcsolódtak a fájlcserélőkhöz – azt meg tudják mondani, hogy az illető futtatott BitTorrent szoftvert, de arról már nem gyűjtöttek információt, hogy pontosan milyen fájlokat osztottak meg. Az ilyen módon gyűjtött bizonyítékokat vonták már kétségbe tárgyalások során, mivel az IP címek amelyek a letöltési helyre mutatnak, nem mindig azonosítják pontosan a célszemélyeket.
(via BCC – köszönjük a tippet Július Szarkának)