Az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy az internet szolgáltatókra bíznák azt, hogy saját hálózatukon monitorozzák a forgalmat az esetleges illegális letöltések miatt. A szolgáltatók természetesen ódzkodnak a feladattól, érthető módon nem szívesen kémkednének saját felhasználóik után.
Az Euractiv oldalán olvasható információk szerint az EU végrehajtó szerve le akarja másolni azt a spanyol szabályozást, amely rákényszerítette az ISP-ket (internet-szolgáltatók), hogy hálózatukon a saját felhasználóik forgalmát ellenőrizzék, és “illegális” letöltés esetén lépjenek. Az egyelőre előkészületi fázisban lévő új uniós stratégia kiegészítéseket is fog tartalmazni a jelenleg hatályos EU törvényekhez. Így például az új törvény szerint a “jogsértéseket” a forrásuknál kell megoldani, így erősíteni kívánják az internet szolgáltatók közötti együttműködést.
Ez a pár sor megrémítette az internet szolgáltatókat, akik egyáltalán nem akarnak belekeveredni az internetes kalózkodás elleni harcba, ezt már több példán megtapasztalhattuk. Az EU-s források szerint a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének modernizálásával mégis csak megvalósulhat, még idén.
Kétség kívül a legnagyobb lökést az EU-nak a Franciaországban elfogadott Hadopi törvény jelentette. Ezek után az Unió is elkezdett kiállni a – szerintük – illegális on-line fájlcserélők ellen, azt hangoztatva, hogy komoly veszteségeket, pénzkieséseket okoznak a felhasználók a jogtulajdonosoknak, és a szerzői jogokat birtokló lemezkiadóknak.
A belső piacért és szolgáltatásokért felelős európai biztoshoz közeli források azt mondják, hogy már tisztán látható, hogy Michel Barnier eu biztos a spanyol példát kívánja követni. Mi is a spanyol helyzet? Február közepén elfogadták az új “Sinde törvény”-t, ami egy kormánybizottságot hozott létre. Ez a bizottság pedig információkkal látja el a bíróságot, hogy mely weboldalakon találhatóak meg szerzői jogok által védett anyagok (zenék, filmek, játékok, szoftverek). A bíróság pedig elrendelheti ezeknek az oldalaknak a bezárását.
A cikk szerint Spanyolországot eddig a kalózkodás hazájának tartották Európában. 2008-ban az illegális (?) filmletöltések száma elérte a 350 milliót, míg a fájlcsere hálózatokon keresztül letöltött dalok száma több mint 1 milliárd volt. Nagyot változott a világ alig egy év alatt. Korábban ugyanis még arról tudtunk beszámolni, hogy spanyol földön a fájlcsere mindaddig legális, amíg nem bizonyított az, hogy az illető anyagi haszonszerzésre használja azt.
A nemzetközi szintű tárgyalások alapját az iparhoz köthető lobbi sérelme adja. Ennek a sérelemnek a következménye pedig az, hogy megpróbálják rávenni az internet szolgáltatókat, hogy működjenek együtt az illegális letöltés elleni küzdelemben. A lobbistákat felbátorította az ACTA (globális kalózkodás elleni szerződés) egyik kiszivárgott tervezete, amely büntetőjogi szankciókat helyez kilátásba a szerzői jogok megsértését segítő internet szolgáltatókkal szemben – vagyis azokkal, akik nem hajlandóak saját ügyfeleik után kémkedni, illetve azokat zaklatni.
Az Európai Bíróság jelenleg az Európai Parlament kérésére vizsgálja a szöveget, a zene- és filmipar azonban szeretné, ha a képviselők visszavonnák a kérésüket, az Európai Bíróság pedig békén hagyná a kérdést.
Szerencsére vannak azért olyan csoportok is, amelyek a mi oldalunkon vannak. Például a nyílt internetért kampányoló csoport, a Quadrature du Net azt hangoztatja, hogy az internetes jogsértéseket ugyanúgy kellene kezelni, mint minden más bűncselekményt a bíróságon, addig ártatlannak tekintve az elkövetőt, amíg bűnössége be nem bizonyosodik, nem pedig azonnal elítélni valakit az üzleti szereplők által.
Érdekes adalék, ha már az internet szabadságáról beszélünk, hogy pont a héten figyelmeztetett a Riporterek Határok Nélkül (RSF) jogvédő csoport, hogy tudomásuk szerint a török információ-technológiai hivatal (BTK) a jövőben az internet-hozzáférést korlátozó szűrőszoftver használatát tenné kötelezővé a polgárok számára.
Az új török szabályozás szerint augusztus 22-től a török internetezőknek négy szűrési lehetőség (család, gyerekek, háztartás, standard) közül kell választaniuk, így a preferált kategóriától függően bizonyos honlapokat nem tudnak majd megnyitni.
(via mti, Euractiv)