10 évvel ezelőtt a teljes forgalom 75 százaléka ment keresztül az USA területén, addig ma ez az arány alig 25 százalék. Katonai és kémelhárítási elemzők komoly nemzetbiztonsági következményektől tartanak.
A gondot az jelenti számukra, hogy míg eddig a legnagyobb forgalom az Egyesült Államok területén, valamint amerikai cégek hálózatán keresztül bonyolódott el, egyre több ország ismeri fel, hogy mennyire sebezhetők az internetes infrastruktúra kialakítása miatt.
Ellenlépésként pedig a legtöbbször új, alternatív útvonalak kialakítása mellett döntenek, amely a globális forgalomban is változásokat okoz. A teljes internetes adattovábbítás egyre kisebb hányada zajlik az USA-n keresztül, ennek pedig néhány szakértő szerint nemcsak gazdasági, de katonai-kémelhárítási következményei is lesznek. Ez utóbbi persze azt jelenti, hogy kevesebb adatot tudnak megszerezni más országokról, külföldi szervezetekről és személyekről – ezt viszont sokan vitatják, arra hivatkozva, hogy a célpontnak ma már nem kell az USA-területén tartózkodnia, vagy csak adatforgalmát azon keresztül lebonyolítania ahhoz, hogy sikeresen megfigyeljék.
A fejlődő és fejlettnek minősülő országokban gyakori gond, hogy a helyi viszonyok miatt az internetszolgáltatók sokszor nem kapcsolják össze hálózataikat, inkább igyekeznek a külföldi vonalakra támaszkodni, kizárólagos jelleggel. Emiatt fordulhatott elő, hogy Egyiptomban csaknem teljesen megszűnt az internetelérés idén januárban, amikor egy földközi-tengeri kábel elszakadt – a forgalom legnagyobb része ugyanis ezen keresztül, európai országokkal zajlott. Grúzia néhány héttel ezelőtt szintén kényelmetlen helyzetbe került, mivel az országból kivezető két fő vonal Oroszországon és Törökországon keresztül vezet – a Fekete-tenger alatt a belföldi vonalakat Bulgáriával összekötő kábelt csak szeptembere fejezik be.
Japán szintén kapcsolatainak erősítésére törekszik, ennek érdekében építik a vadonatúj vonalakat India és Kína felé, hogy minél jobban függetlenedjenek az amerikai hálózattól.
Forrás: sg.hu