10 évvel ezelőtt a teljes forgalom 75 százaléka ment keresztül az USA területén, addig ma ez az arány alig 25 százalék. Katonai és kémelhárítási elemzők komoly nemzetbiztonsági következményektől tartanak.
A gondot az jelenti számukra, hogy míg eddig a legnagyobb forgalom az Egyesült Államok területén, valamint amerikai cégek hálózatán keresztül bonyolódott el, egyre több ország ismeri fel, hogy mennyire sebezhetők az internetes infrastruktúra kialakítása miatt.
Ellenlépésként pedig a legtöbbször új, alternatív útvonalak kialakítása mellett döntenek, amely a globális forgalomban is változásokat okoz. A teljes internetes adattovábbítás egyre kisebb hányada zajlik az USA-n keresztül, ennek pedig néhány szakértő szerint nemcsak gazdasági, de katonai-kémelhárítási következményei is lesznek. Ez utóbbi persze azt jelenti, hogy kevesebb adatot tudnak megszerezni más országokról, külföldi szervezetekről és személyekről – ezt viszont sokan vitatják, arra hivatkozva, hogy a célpontnak ma már nem kell az USA-területén tartózkodnia, vagy csak adatforgalmát azon keresztül lebonyolítania ahhoz, hogy sikeresen megfigyeljék.
A fejlődő és fejlettnek minősülő országokban gyakori gond, hogy a helyi viszonyok miatt az internetszolgáltatók sokszor nem kapcsolják össze hálózataikat, inkább igyekeznek a külföldi vonalakra támaszkodni, kizárólagos jelleggel. Emiatt fordulhatott elő, hogy Egyiptomban csaknem teljesen megszűnt az internetelérés idén januárban, amikor egy földközi-tengeri kábel elszakadt – a forgalom legnagyobb része ugyanis ezen keresztül, európai országokkal zajlott. Grúzia néhány héttel ezelőtt szintén kényelmetlen helyzetbe került, mivel az országból kivezető két fő vonal Oroszországon és Törökországon keresztül vezet – a Fekete-tenger alatt a belföldi vonalakat Bulgáriával összekötő kábelt csak szeptembere fejezik be.
Japán szintén kapcsolatainak erősítésére törekszik, ennek érdekében építik a vadonatúj vonalakat India és Kína felé, hogy minél jobban függetlenedjenek az amerikai hálózattól.
Forrás: sg.hu
szeptember 1, 2008 at 1:27 de.
Ahelyett, hogy orulnenek, nem terheli oket annyira a torrent.
A forgalom lehallgatasa nemzetbiztonsagi szempontbol tenyleg tulhaladott: ahol minimalisan is fontos a biztonsag, ugyis titkositjak valami komolyabb algoritmussal (es kulcshosszal) a halon atmeno forgalmat. Ha fontos, mashogy ugyis megszerezheto minden.
Mellesleg a BGP bug miatt eleg azt a forgalmat atiranyitani, ami erdekli oket (ezt mar valoszinuleg 10+ eve kihasznaljak).
ld. meg: http://hup.hu/cikkek/20080827/az_internet_legnagyobb_biztonsagi_rese
szeptember 1, 2008 at 12:23 du.
“Ha fontos, mashogy ugyis megszerezheto minden.”
Viszont csak ki akar cseszni mással az ubetűs ország, akkor elvágja a vezetéket és kész… Ha van más útvonal, akkor nem olyan nagy érvágás.
szeptember 1, 2008 at 18:46 du.
Amelyik orszag ugy erzi, hogy ki akar cseszni vele, az mar ugyis kiepitett par masik kapcsolatot. Szerintem ha az adott orszag politikai vezetoi egy minimalisan is figyelemmel kiserik sajat orszaguk kulpolitikajat, akkor rajonnek, hogy neheztel-e rajuk, vagy sem. Annyira azert nem draga a kabel, hogy ne tudjak megoldani. Foleg, hogy – puszta veletlensegbol – olyan orszagokkal szokta osszerugni a port az USA, akik tele vannak olajjal vagy egyeb ertekes asvanykinccsel. Szoval jut annyi penz uvegszalra.