Egyre újabb, és jobb p2p alkalmazások és weboldalak születnek, de a fejlődés nem áll meg, a Yale egyetemen majd’ egy éves munka után olyan fejlesztéssel álltak elő, amelyek olyan eredményeket mutatnak, amik kedvezőek lehetnek mind a felhasználóknak, mind a cégeknek. Az új technológia révén a fájlcserélés sebességét is sikerül növelni, miközben a szolgáltatókra nehezedő nyomás csökkenthető.
A P4P olyan fejlesztéseket hozhat, amelynek hála az ISP-k és fájlcserélő cégek között javulhat a kommunikáció és a hálózati forgalom is optimalizálható. Ezeket a hálózati struktúra átszabásával és a peerek kommunikációjának fejlesztésével érik el. Mindezek hatására a költségek csökkenek, az átviteli sebesség pedig nő.
A megoldás lényege az, hogy valamilyen szinten intelligenciával ruházzák fel a fájlcserélő hálózatokat, így feleslegessé teszik a hosszú és bonyolult kapcsolatfelvételeket. A hálózat szerkezete a p2p-rel ellentétben részben szabályos, faszerkezetre emlékeztet. A korai tesztek szerint a protokoll 30%-kal csökkentette a hálózati terhelést, és több mint 200%-kal javította az amerikai, majd’ 900%-kal pedig a nemzetközi letöltés sebességét.
A fejlesztésekre szükség is van, hiszen jelentősen átalakult az internet szerkezete és a forgalom forrása is. 1998-ban a teljes forgalom alig 10%-át tette ki a fájlcsere, napjainkban ez már több mint 70%. A böngészés ugyanakkor 60%-ról 20%-ra csökkent, a levelezés pedig alig 5%-ot tesz ki.
(via sg.hu, pandonetwork, ars.tech)