Ha nagyon sötéten tekintünk a jövőbe, akkor kimondhatjuk, változóban van a BitTorrent világa. Vége van talán a gondtalan otthoni töltögetésnek? Nincsenek már biztonságban a trackerek sem idehaza, sem pedig külföldön? Milyen lehetőségek vannak az otthoni felhasználóknak, és mivel kell számolni a trackereknek?
Lássuk, mi is a gond. Egyre több otthoni internet-szolgáltató kínál nagyon-nagyon gyors internetet, csakhogy valamiért azt elfelejtik mondani, hogy ezt csupán emailre és böngészésre kellene használnunk. A fájlcserélést folytató felhasználókat egyre több helyen próbálják ellehetetleníteni és megfélemlíteni. De persze ez csak egy öngerjesztő folyamat, hiszen a korlátozások csak újabb kihívások elé állítják a programfejlesztőket, akik új alkalmazásokat és szolgáltatásokat találnak ki.
Persze ott van a másik oldal is, a kiszolgáló oldalt is folyamatos támadás éri. A BitTorrent trackerek is folyamatosan fejlődtek, ahogy nőtt a protokoll népszerűsége. A frontendekre egyre több és több funkció jelent meg, a trackereknek meg a folyamatosan növekedő peer számot kellett elviselnie.
De ezek a dolgok megváltoztatják a BitTorrentezést. A korai otthoni torrentezgetést lassan felváltja az üzemszerű bittorrent. Amíg pár évvel ezelőtt az ftp volt az elsődleges warez forrás, azóta a torrent lett a vezető protokoll a (részben) illegális fájlcsere területén. Persze ott volt a DC és az XDCC is, de soha nem tudtak olyan módon kiszolgálni, mint a torrent. Friss, gyors, és egy időben nagy tömeget tud ellátni. Az ftp egyértelmű konkurense a bittorrent lett. A változásokra szükség volt, és szükség is van. Ezeknek egy részét maga a közösség indukálja – a megnövekedett felhasználói bázis -, másik részét viszont a jogi procedurák teszik szükségessé.
Újabb programok, erősebb titkosítások
DHT, PEX, titkosítás, UTP. Ezekről és társaikról egyre többet hallunk. A titkosításokra azért volt szükség, mert az otthoni internetszolgáltatók nem bírták a megnövekedett forgalmat, amit a bittorrent generált. Azon felül, hogy a protokoll segítségével gyorsan, sok adatot tudunk mozgatni, sajnos van egy olyan tulajdonsága is, hogy hajlamos “eldugítani” a hálózatot. Legalábbis a szolgáltatók szeretnek erre hivatkozva sebességcsökkentést és csomag priorizációt beiktatni. Az BitTorrent Inc. miután felvásárolta a népszerű uTorrent protokollt, komoly fejlesztésbe fogott. Az erősebb titkosításokon kívül szerettek volna az ISP-knek is kedvezni. Ezért fejlesztették ki az uTP-t, azaz az UDP alapú torrentezést. Sok oldal az első időkben úgy hozta le a dolgot, mintha az uTorrent által kitalált technika megölné majd a világhálót. Közben az alkotók jelezték, hogy az ő fejlesztéseik ellenkező hatásúak, inkább leveszik a szolgáltatók válláról a terhet. A DHT-t az Azuerus fejlesztői hozták át a BitTorrent világába (az eMule-nél már korábban használtak DHT-t), egy kicsit egyszerűsítve. A DHT lehetővé teszi, hogy a felhasználók központi tracker nélkül is tudjanak adatokat cserélni. Ilyenkor a peer-eket tartalmazó adat nem a szerverről jön, hanem a kliensek között található meg, elosztva, folyamatosan frissítve, innen is a neve: Distributed Hash Table. A PEX szintén egy olyan lehetőség, amellyel a peerek számát tudjuk javítani. A rövidítés a Peer EXchange szóösszetételből származik, ami magyarra fordítva peer kicserélést jelent. Ennek a funkciónak az a lényege, hogy a peerek le tudják kérdezni egymás peer listáját, így olyan peer-ekhez tudnak hozzájutni, amelyet ő maga még nem ismert. A technológia folyamatosan fejlődött, és a Pirate Bay-esek pár hete már úgy ítélték meg, hogy a kliensek elérték azt a szintet, ahol már nincs szükség a trackerre. Így a jogvédőknek eggyel kevesebb támadási felület jut.
VPN-nek, új hálózati megoldások
Azon felül, hogy a programok nagyobb biztonságba tudnak juttatni, az elmúlt egy évben megjelent a BitTorrent piacon egy új szolgáltatás, amelyre úgy tűnik, sokaknak szüksége lehet. Az egésznek a kezdeményezője ismét a Pirate Bay volt, akik a Svédországban bevezetett IPRED törvényre reagálva elindították saját VPN-üket, amellyel a felhasználók teljes mértékben elrejthetik adatforgalmukat és kilétüket az interneten “kémkedőktől”. Nem kellett sokat várni, és több hasonló szolgáltatás indult szerte az országokban, még nálunk is. Egy VPN szolgáltatás ára, amellyel az egész otthoni sávszélességünket kihasználhatjuk, nem kerül feltétlen sokba. Az otthoni internetszolgáltatók több dolog miatt is vakarhatják a fejüket. Van egyszer egy erős megfelelési kényszer a médiamoguloknak, akik több jogvédő és kalózellenes szervezettel összeállva próbálják visszafogni a fájlcserét. A másik ok, amiért a szolgáltatók rengeteg pénzt ölnek az új szűrési és priorizációs megoldásokba, az maga a szolgáltató. Már említettük, de ismét leírjuk, hogy sokszor érezhető, hogy túlvállalják magukat, és nem számolnak azzal, hogy a felhasználók ki is használják a biztosított sávszélességet. Jön ekkor a havi korlát, krónikus letöltők esetében pedig akár a szerződésbontás is. Nyilván a letöltési korlátot nem tudjuk VPN-en sem megkerülni, de a csomagpriorizálást már igen. Akik ezekből a “gondokból” nyernek, azok a VPN szolgáltatók, akiknek egészen biztos, hogy megugrott a forgalma az új, szigorú törvények miatt is, amelyek többszöri “letöltésen érés” esete után lehetőséget biztosítanak a szerződésbontásra és a büntetésre is. Egy biztos, többen torrenteznek VPN mögül, mint négy éve.
Seed szerverek
A seed szerverek már nem új dolgok, de merőben megváltoztathatják a trackerek és vele együtt a felhasználók életét. A korábban kizárólag a “feltöltőknek” elérhető gyors internet mára bárki számára elérhető, ha hajlandó áldozni érte többet – kevesebbet. Ez egyrészről jót tett a trackereknek, hiszen még gyorsabbá váltak az adatcserék, még több olyan hely volt, ahonnan biztonsággal tölthettünk le. Másrészt viszont megnehezíti azok életét, akik továbbra is otthonról próbálják életben tartani az arányukat. A peer listában már nem meglepő a szerver ip, és az olyan felhasználó, aki több tíz megabittel seedel. Bár rengeteg seed szerver közül választhatunk, megbízhatót már annál nehezebb találni, hiszen nem kevés nethuszár ebből szeretne megélni.
Új webes szolgáltatások
Számomra kétségtelenül az új weboldalak, új szolgáltatások megjelenése számít a legpozitívabbnak ebben az egész történetben. Valahogy hasonlóan a programokhoz, itt is mindig az új törvények, az új helyzetek megkívánták, hogy a fejlesztők kreatívak legyenek, és valami egészen újat hozzanak létre. Ilyen volt pl. az a szolgáltatás, amely képekbe rejtette el a torrent fájlokat, vagy a Storage, amely torrent fájlokat tárolt. Egyre több olyan oldal születik, amely átjárót képez a torrent és a http alapú letöltés között. Az ilyen oldalak általában a beta teszt idején még ingyenesek, de később pár euros havidíjért cserében használhatóak, ami még mindig igencsak jó ár. Ezek a megoldások persze főleg publikus trackerek esetén használhatóak, privát oldalakra inkább a seedszerver a jó választás. Általában egyik ilyen projekt sem lett annyira népszerű, hogy százmilliók használják, de mégis volt értelme őket kifejleszteni, mert mindig volt aki hasznosnak találta őket, vagy akár néha egy-egy új ötlet született belőlük. Az pedig az egyik legjobb, hogy sok ilyen otthoni garázs projekt nyílt forrású, bárki számára felhasználható, vagy akár módosítható.
Konklúzió?
Hát csak annyi, hogy hiába jönnek egyre újabb technológiák és törvények a fájlcsere visszaszorításra, az egész valahogy úgy hat, ahogy régen fizikaórán az erő – ellenerőt tanultunk. Ha x erővel belerúgnak valamibe, az ugyanúgy, x erővel visszahat. Ha talán kicsit kevesebb erőt fordítanának ebbe, és többet abba, hogy felismerjék a technológiában rejlő lehetőségeket, talán egy jobb világba kerülnénk. De addig élvezzük az új programok és szolgáltatások adta lehetőségeket.