Ahogy a németországi hivataloknak, úgy az amerikai egyetemeknek is egyre jobban elegük van a zeneipari vállalatok érdekeit egyre erőszakosabban védő jogi szervezetekből, mint például a RIAA-ból.

Vannak olyan helyek, ahol több alkalmazottat foglalkoztatnak teljes állásban csak azért, hogy a RIAA megkeresésekre válaszoljanak.

Aha! Akkor már értem, hogyan is van az, hogy a warez elleni harc munkahelyeket teremt… Arról nem is beszélve, hogy mindenki habzó szájjal beszél arról, hogy egy-egy cd-t letöltött emberek mekkora károkat okoznak az országoknak, előadóknak. De arról kevesebb szó van, hogy a már-már iparszerűen működő jog- és érdekvédő szervezetek mennyi pénzt pazarolnak el – ami az adófizetők pénze – az egyre nagyobb méretű intézkedéseikkel. Fenyegető (bár ők tájékoztató leveleknek hívják inkább) levelek ezreinek kiküldése, nagy marketing és egyéb intézkedések.

Ha az ezekre elköltött pénzt inkább a jelenlegi helyzet megoldására, a jogrendszer megújítására, és alternatív, HASZNÁLHATÓ legális letöltés megoldásokra használnák, mindenki nyugodtabb lenne és mindenki jobban is járna.

Egyre több egyetemeknél telik be a pohár, és kezd elegük lenni a folyamatos “pereskedésből” és  levelezgetéssel. Néhányan ezért egyszerűen gyakrabban törlik a szervereiken a naplófájlokat, vagy szembeszállnak a RIAA-val a bíróságokon.

(via p2p-blog, google)