Itt van ugye a Pirate Bay-es ügy, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A meccs nem csak Svédországban zajlik, hanem az egész világon. Múlt héten írtunk arról, hogy már Olaszországban is perbe akarják fogni a világ legnagyobb torrentoldalát és olvasható, hogy ez az ügy a hazai jogvédőket is megmozgatja.

Köztünk járnak-e a farkasok?

Vajon vannak-e beépített emberek a torrentoldalakon? Jogos lehet a kérdés, hiszen hazánkban megtűrt rossz a torrentezés. A torrentoldalakat éri a legkevesebb támadás a jogvédők és más hivatali szervek részéről. Bár volt ugye a másfél évvel ezelőtti nagy razzia és akkor is vittek el torrentoldalakat futtató szervereket, de akkor akkora volt a fejetlenség, hogy vitték, amit láttak, akármelyik gép IP-je szerepelt a másik hálózati forgalmában, már kattant a bilincs a gépen. Így vitték el többek között a bH szerverét is, és sok másik teljesen ártatlan szervert, amelynek tulaja később pereskedhetett. Pár nappal a razzia után világosan látszódott, hogy ismét fizetős oldalak voltak a célpontok, a torrentes gépek (legyenek azok seedszerverek, vagy trackerek) csak bekerültek a kalapba, vagy mert közel voltak a tűzhöz, vagy mert nem volt szerződés a gépekre, és így már azok is gyanúsak lettek.

Az egyetlen “dokumentált” torrent szerver lefoglalás a POF-hoz kötődik. Bár az oldal nem volt sohasem nagyon a szemünk előtt, és nem is sorolhattuk a legmeghatározóbb trackerek közé, a rendőrség valamiért rajta tartotta a szemét az oldalon. Még 2007. augusztusában foglalták le az oldal szerverét, és a szokásos szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt indult eljárás. A feljelentés, és a lefoglalás kirobbantó oka állítólag az volt, hogy az SOS Szerelem című film felkerült az oldalra. A szakszerűtlen rendőrség a merevlemezek lefoglalása helyett mind a két gépet elvitte a szerver alól, majd 9(!) hónappal később szolgáltatta csak vissza őket. A POF-nak azóta is volt gondja a rendőrséggel, nem is olyan régen az összes torrentet törölték a szerverről hatósági felszólításra.

Vajon miért szegény POF a rendőrség vesszőparipája? Ezen már sokat agyaltam. Az oldal tulaja (Stageline) már biztos ismert a hatóságok előtt, és könnyen előveszik. Talán a rendőrségnek is van hozzáférése a POF-ra? Vagy valami önjelölt jogvédő szervezetnek, aki lépten-nyomon felnyomja őket? Nem gondolnám, hogy ha vannak rendőrök a trackereken, akkor csak a POF-on képviseltetnék magukat. A hazai torrentezés hőskorában még kevés tracker volt itthon, és azok is mindenféle másodlagos domainen mentek, és aggódni sem kellett, hiszen nem csak a jogvédőknek volt új ez az egész, hanem a felhasználóknak is. Az oldalak az utóbbi években gombamód szaporodni kezdtek, és számomra nagyon meglepő módon egyre bátrabbak is lettek. A másodlagos domainek helyett (ath.cx) megjelentek a külföldi .com, .net-es címek, de már rendes magyar, .hu alatt is üzemeltek bittorrent trackerek. Ez, saját meglátásom szerint felelőtlenség volt, és én arra tudtam csak gondolni, hogy “na ezeket tuti elviszik”. Már csak azért is, mert egyes esetekben még proxykat sem használtak, hogy a rendes gépet elrejtsék a nem kívánatos szemek elől, rendes magyar domain alatt, magyar szolgáltató mögött működtek és még most is működnek oldalak, egyesek például már évek óta. Vannak azonban, akik nem ennyire magabiztosak, és inkább külföldi (vagy magyar) proxyk mögött, és külföldi domainek alatt üzemeltetik az oldalakat. Az okok nyilvánvalóak. A magyar domain regisztrációhoz név, cím, telefon és még személyi szám is kell. És bár nem muszáj saját néven regisztrálni a címet, de a domain-regisztrátor nyilván kiadja a rendőrség kérésére a megrendelő adatait.

Az internetnek hála könnyedén lehet már külföldi domain címeket regisztrálni, akár percek alatt (.eu esetében például). Az ilyen portálokon nem kérnek tőlünk személyes információt, sőt van olyan külföldi cég (DomainProxy), ami kifejezetten arra szakosodott, hogy mások helyett regisztráljon domaineket. A külhoni proxy használatának is megvan a magától értetődő előnye. A gépet nem viszik el, és a tulaj/megrendelő adatait sem szerzik meg a magyar hatóságok olyan könnyen, mint itthon, ahol csak az asztalra kell csapni. Ha meg odáig fajul a dolog, hogy eljutnak a géphez, az még akkor is csak egy proxy, és nem a realbox-ot (azaz a valódi szervert) találták meg. Ez a fajta “bebiztosítás” egyébként itthon elég kevés oldalra jellemző, viszont érdekes, hogy már-már a fizetős ftpnél megszokott biztonsági szintek vannak. (Ahogy külföldön pl. van nem egy olyan torrent tracker, aminek pl. “tilos” leírni a nevét. Vicces, mégis nem egyszerű utánajárás kell, hogy egyáltalán megtaláljuk az oldal domain címét.) Szóval azért próbálnak ügyelni “ránk” a trackerek üzemeltetői. A megbízhatóbb oldalakon biztosak lehetünk benne, hogy kevesebb eséllyel tárolnak IP-t, mint a kicsi, frissen indult trackeren.

Foglalkozzunk most a post elején feltett kérdéssel. Miért lennének a BitTorrent trackeren bent a hatóságok? Biztosan nem azért, hogy az átlagfelhasználókat keressék, és a letöltési szokásaikat monitorozzák. Sokkal inkább azért, hogy azokat könnyebben elkapják, akik a warezből pénzt akarnak kihúzni, vagy már teszik üzletszerűen. Nem is a töménytelen seedserver hirdetésre gondolok, sokkal inkább arra, ami a nagyobb falat lehet. Az FTP-kre. Bár ezt mostanában nem tapasztaltam, de nem minden trackeren vagyok ott, tehát lehet, hogy elsiklottam felette. De rémlik még, hogy bizony voltak torrentoldalakon olyan körüzenetek, amik fizetős FTP-ket reklámoztak. Ez nem biztos, hogy jó ötlet, mivel egyrészt a torrentezők pont nem az a közönség, aki a fizetős warezt használja, másrészt egy hatalmas támadási felületet adunk, több 10 ezer ember tudomására hozzuk azt, hogy “létezünk”. És valóban, ha ezt végig gondoljuk, van benne ráció, hogy a torrentoldalakon úgynevezett “beépített” emberek vannak. Túl nehéz elképzelni, hogy vannak az interneten rendőrök és nyomozók? Akik így gondolják, azok szerintem túl magabiztosak, és keveset gondolnak a hatóságokról. A reklámok másik fele, az SMS is igen felkapott lett az utóbbi időben, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a múlt hónapi razzia, ahol az smswebekkel és SMS-támogatási rendszerekkel összefonódott torrentoldalak buktak le. Nem kizárt, hogy ezeken az oldalakon tájékozódtak, vagy gyűjtöttek plusz információkat a nyomozók, nem volt nehéz dolguk.

És ha azt gondoljuk, hogy a razzia nyomán elült a csend a torrentoldalak között, akkor tévedünk. Szét lett cincálva az ügy már itt egyszer, de azért megemlítem, hogy az Independence eltűnését megpróbálták meglovagolni, stílusosan egy spam formájában. De nem ez volt az egyetlen hazai torrent spam a razzia után, több másik oldal is tovább “könyörög” egy kis felhasználószám növekedésért. És bár tudjuk, hogy a hazai warezspam-re nem gyorsan reagálnak, de láthatóvá vált, hogy foglalkoznak az ilyen jellegű ügyekkel is. A fizetős szolgáltatások összefonódása a torrentoldalakkal pedig senkinek sem tett jót. A laikusok lassan azt gondolják, hogy torrentre is csak pénz kiadásával lehet bekerülni, és a jogvédőknek is van min csámcsogni.

A post bevezetőjében említett Pirate Bay per utóhatása pedig végzetesebb lehet, mint gondolánk. Az ASVA úgy nyilatkozott, hogy várják a jogi helyzet tisztázását, és ha a külföldi ügyészség döntést hoz, hogy a torrentoldal üzemeltetése törvénysértő, akkor hazai jogvédő szervezet is meg fogja tenni a megfelelő lépéseket az oldalak fenntartói ellen. Ha erre sor kerül, minden bizonnyal bajban lesznek a hazai “publikus” privát torrentoldalak üzemeltetői, azaz azok, akik könnyen visszanyomozható domainen és hazai szolgáltatónál tartják oldalukat.

Egy másik hazai érdekvédő szervezet, a ProArt pedig inkább azokra utazna, akik mindezekből pénzt keresnek az ilyen oldalak üzemeltetésével – már csak ezért is írtam az előbb arról, hogy szomorű módon a “tisztességes”, azaz nem telereklámozott és támogatást váró oldalak is az ilyen szervezetek hálójába kerülhetnek, relatíve ok nélkül.

Szummázva, én azt gondolom, mint átlag felhasználóknak nem kell tartanunk attól, hogy torrentoldalakon tevékenykedünk, nem ipari méretekben. Ha vannak is beépített emberek ezeken az oldalakon, azok jó eséllyel a nagyobb halakra utaznak, talán még nem is feltétlen az üzemeltetőkre, hanem a torrentoldalakra felkerülő anyagok forrására, illetve azokra, akik láthatóan üzletszerűen csinálják azt, amit. Aki otthonról torrentezik, és csak a napi bevetőt húzza le, kis eséllyel fog a hatóságok kezébe kerülni. Aki viszont az ilyen oldalakból akar megélni, bármilyen módon is, annak több félnivalója is lehet. És bár konkrétan nem tudhatjuk, de könnyen lehet, hogy az utóbbi idők razziái során ilyen privát oldalak monitorzásával is szereztek információt.