A széljegyzetből kimaradt, és formailag nem is illik bele a száraz magyarázat, ezért inkább itt írom le, hogy mi a csuda az a VPN.
A VPN mozaikszó a Virtual Private Network szavakból áll össze, és magyarra fordítva annyit tesz, hogy Virtuális Magán Hálózat. Korábban főleg cégek használták arra, hogy a dolgozók akkor is elérjék a céges, belsős hálózatot és erőforrásokat, amikor otthon vannak.
Fontos tisztázni, hogy a VPN nem egy internetelérés, tehát használatához szükséges egy meglévő élő, működő internetkapcsolat. Ez lehet kábelnet, modem, 3G. A VPN erre a hálózatra ül rá. Ha csatlakozunk a VPN-hez, internetforgalmunk már nem a normális hálózaton folyik, hanem a VPN által létrehozott csatornán. Legtöbb esetben maga a VPN kapcsolat is titkosított, így a rajta folytatott adatcserét nem lehet lehallgatni.
A legismertebb VPN technológiák a Point-to-Point Tunneling Protocol (PPTP), az IP Security (IPsec) és a Layer 2 Transport Protocol (L2TP). Ez utóbbi kettőt általában együtt használják, mivel a L2TP nem nyújt biztonságos kapcsolatot. A PPTP egy másik szabvány, amit sokkal egyszerűbb beállítani, mint az IPsec-et, cserébe viszont könnyebben törhető fel, ha a felhasználó gyenge (túl egyszerű) jelszót használ.
Az általunk vázolt helyzetben a feladat természetesen nem az, hogy a “hálózat” többi gépeit és erőforrásait is elérjük, hanem hogy látszólagos módosítás nélkül anonim módon tudjuk használni a világhálót.
Ennek a menete a következő:
- számítógépünk, miután kiépítette a normális internetelérést, elküldi a VPN szerverre a felhasználó nevünket és jelszavunkat
- a VPN szerver ellenőrzi az adatokat, és ha minden jó, akkor visszatér a beállításokkal
- számítógépünk a kapott adatokat feldolgozza, aminek során kiépül az állandó kapcsolat a VPN szerver felé. Ennek következménye, hogy gépünk új IP címet kap
A VPN szerver elrejti eredeti címünket
Ezek után, ha meglátogatunk egy weboldalt, az már nem normális, internet szolgáltatónk által kiosztott hostot és IP címet látja, hanem a VPN-eset. És ez minden protokollra igaz, amit használunk. Fontos megjegyezni, hogy a sávszélességünk csak csökkenhet VPN használat közben, növekedni nem fog. Tehát hiába veszünk a mobil internet mellé 100 megabites VPN-t, attól még ugyanúgy, a mobil internet sebességével fogunk tudni internetezni. Szintén nem megoldás a VPN a túlforgalmazás ellen, hiszen a mérhető adatcsomagok mérete ugyanúgy megvan ekkor is.
Mivel a számítógépünk csak a VPN szerver felé forgalmaz, természetesen az esetleg minket sújtó weboldal korlátozások is kikerülhetőek – web proxy használata nélkül is. Egyúttal, ahogy már írtam róla, a szolgáltatók által alkalmazott “csomag-priorizálást” is elfelejthetjük, hiszen a titkosított csatorna ettől is megóv bennünket – amíg nem ér el olyan mértéket, hogy az ISP-k fellépjenek ellene.
Természetesen ez az előnyei mellett kockázatokkal is jár, például ha valaki egy VPN szolgáltatónál az anonimitás álcája mögé bújva rosszalkodik, az egy kitiltással akár felhasználók százainak életét keserítheti meg, illetve az üzemeltető cégeknek is meggyűlhet a bajuk a hatóságokkal, ha bűnözők használják álcának a szolgáltatást. Bár (egyelőre) nem kötelező az internetszolgáltatáshoz hasonlóan a VPN felhasználók belépésének naplózása és tárolása, az sem zárható ki, hogy a VPN üzemeltetője ezt mégis megteszi a saját védelmében a későbbi bonyodalmak elkerülése érdekében.
Íme pár szolgáltató a teljesség igénye nélkül:
- nordvpn (tesztelt, megbízható ajánlott)
- http://ipoltalom.hu (tesztelt, megbízható ajánlott)
- http://fiberhost.hu/
- http://vpn.vipcomputer.hu/
- http://www.elitehub.hu/ (vpn az Elite DC hub-tól)
- http://strongvpn.com/ (megbízható, ajánlott)
- http://hidemyass.com/vpn/
- https://www.ipredator.se/ (VPN a Pirate Bay-es körökből)
május 27, 2010 at 21:23 du.
Én pl teljesen ostoba vagyok a témához, de mondjuk böngészéshez egy FoxyProxy is nyújt valamennyi védelmet? Vagy meg sem közelíti ezt a vpn-t?
május 28, 2010 at 4:44 de.
Látom van az a pénz…
május 28, 2010 at 4:54 de.
ProxyCap? na?
május 28, 2010 at 6:30 de.
Már alig várom, hogy a cikket viszont lássam valami dilettáns “infoszakértő” véleményében.
május 28, 2010 at 14:18 du.
a hozzászólás moderálva lett
május 28, 2010 at 14:59 du.
Par dolog, ami szerintem kimaradt: a PPTP-t a MS csinalta, es szokas szerint ahelyett, hogy korulnezett volna milyen szabvanyok es hasonlo implementaciok leteznek, inkabb letrehozott valamit magatol. Ennek – valamint a biztonsaghoz valo hozzaallasanak – megfeleloen elkovette azt a hibat, hogy a titkosito kulcsot szepen lassan szivarogtatja. Kb. 10 evvel ezelott megvizsgalta egy titkositasokkal foglalkozo szakember, es irt egy programot, ami 50 perc alatt tori a rendszert. Azota a gepek kicsivel gyorsabbak lettek, szoval a hasznalata nem ajanlott, semmit nem er.
Az OpenVPN viszont jo. Elonye, hogy jobb routerek is tudjak, innentol a teljes belso halo osszekapcsolhato a VPN-nel kulon beallitas nelkul (bar egy gyengebb ARM procinal jobb a teljesitmeny, mert nagyobb adatforgalomnal a titkositas prociigenyes, ebben meg a PC-k jobbak).
@Bela01: a FoxyProxy egy Firefox kiegeszito. Annak kb. annyi a feladata, hogy URL alapjan szetvalassza a kereseket, es amit ugy akarsz latogatni, hogy a szolgaltato/NBH ne lassa, azt a proxyn keresztul keri le, a tobbi oldalt meg kozvetlenul. Onmagaban nyilvan nem csinal semmit, ahhoz szukseged van egy olyan anon proxyra, amit titkositott kapcsolaton keresztul is elersz. Ha van ilyened, akkor mondjuk egy SSH tunnelen keresztul ki tudsz menni a webre. Van egy hasonlo rendszer, a TOR, ami egy p2p titkositott proxyrendszer, ahol a gepek egymasnak adjak az adatot, es csak nehany (veletlenszeruen valasztott) gateway van, amin tenylegesen kimegy (azt be tudod allitani, hogy a geped lehessen-e gateway, de azt nem tudod befolyasolni, hogy te melyiket hasznald). Joval lassabb, mint ha kozvetlenul neteznel, es a sajat leirasa alapjan sem biztonsagos (akarki beallithat gatewayt, es naplozhatja a kimeno forgalmat), de neha hasznos. A koztes gepek titkositva kommunikalnak, szoval elvileg nem lehet visszakeresni, hogy ki inditott egy-egy lekerest. A TOR-t is hasznalhatod FoxyProxyn keresztul, szoval ahol kevesbe kritikus a szemelyed (de nem szeretned, hogy barki lassa a tartalmat) ott hasznalhatod a kozvetlen kapcsolatodat, mig a nyilt torrent/warezoldalakat athajthatod a TORon keresztul.
A VPN-es cikkbol kimaradt a Hamachi. Ez egy ingyenesen hasznalhato VPN rendszer, ez is titkositott, bar webezni nem tudom, hogy lehet-e vele. Viszont filemegosztasra hasznalhato, es LAN-ban jatszhato jatekok neten keresztuli hasznalatara is kivalo. Utobbira elegge praktikus. Par napja megjelent a Linuxos kliens is hozza, szoval platformfuggetlennek mondhato.
május 28, 2010 at 23:19 du.
Mi a helyzet az ssh dynamic port forwardinggal? Gyakorlatilag egy sima SOCKS5 proxyként használom az ssh kapcsolatot és minden titkosítva megy át. Felfogható ezzel egyenértékűnek? (Persze lennie kell egy saját kiszolgálónak, ami egy jó neten csücsül és ssh-zhatsz rá.)
május 29, 2010 at 2:47 de.
@Bela01: a FoxyProxy egy Firefox kiegeszito. Annak kb. annyi a feladata, hogy URL alapjan szetvalassza a kereseket, es amit ugy akarsz latogatni, hogy a szolgaltato/NBH ne lassa, azt a proxyn keresztul keri le, a tobbi oldalt meg kozvetlenul. Onmagaban nyilvan nem csinal semmit, ahhoz szukseged van egy olyan anon proxyra, amit titkositott kapcsolaton keresztul is elersz. Ha van ilyened, akkor mondjuk egy SSH tunnelen keresztul ki tudsz menni a webre. Van egy hasonlo rendszer, a TOR, ami egy p2p titkositott proxyrendszer, ahol a gepek egymasnak adjak az adatot, es csak nehany (veletlenszeruen valasztott) gateway van, amin tenylegesen kimegy (azt be tudod allitani, hogy a geped lehessen-e gateway, de azt nem tudod befolyasolni, hogy te melyiket hasznald). Joval lassabb, mint ha kozvetlenul neteznel, es a sajat leirasa alapjan sem biztonsagos (akarki beallithat gatewayt, es naplozhatja a kimeno forgalmat), de neha hasznos. A koztes gepek titkositva kommunikalnak, szoval elvileg nem lehet visszakeresni, hogy ki inditott egy-egy lekerest. A TOR-t is hasznalhatod FoxyProxyn keresztul, szoval ahol kevesbe kritikus a szemelyed (de nem szeretned, hogy barki lassa a tartalmat) ott hasznalhatod a kozvetlen kapcsolatodat, mig a nyilt torrent/warezoldalakat athajthatod a TORon keresztul.
+1
május 29, 2010 at 3:52 de.
@nyos, @Bela01: TOR-hoz inkább a torbutton-t szokták ajánlani, a többi proxy-s kiegészítő nem szokott figyelni ilyesmikre, hogy a DNS lekérések is átmenjenek a proxy-n, külön cookie-k legyenek, a különböző pluginek (pl flash) ne garázdálkodjanak összevissza a proxy használata nélkül, stb.
május 30, 2010 at 12:24 du.
stribika:
A torbutton elegge deprecated. Ott te valtod at, hogy mikor hasznalja a proxyt, es mikor ne. Azt viszont nem mondhatod meg, hogy melyik URL-ek eseten kell mindig, es melyiknel soha. Bar teny, hogy kevesebb esz kell a hasznalatahoz, de aki tobb tabot hasznal, es a bongeszot hasznalja RSS olvasonak is, annak a torbutton nem megoldas – elegge nyilvanvalo okokbol.
május 30, 2010 at 22:46 du.
Hivatalos álláspont: http://www.torproject.org/torbutton/faq.html.en#extensionconflicts
június 2, 2010 at 9:32 de.
“VPN felhasználók belépésének naplózása és tárolása, az sem zárható ki, hogy a VPN üzemeltetője ezt mégis megteszi a saját védelmében a későbbi bonyodalmak elkerülése érdekében.”
június 5, 2010 at 16:31 du.
Elárulnám, hogyha VPN-t használsz, azzal csak magad alatt vágod a fát. Miért? Mert a VPN szerverekről 100%, hogy visszanyerhető a felhasználó számítógépére vonatkozó mindenféle adat, ráadásul ezek a kis privát VPN üzemeltetők sokkal könnyebben kiadják az adataidat egy esetleges per esetében, mint az internetszolgáltatók.
június 5, 2010 at 18:53 du.
@Ákos meg sokkal könnyebben törik fel a gépet is.