A cikksorozat első része remélem elég felcsigázóra sikerült és érzékeltetni tudtam a nézőpontomat. De azért összefoglalónak itt van egy kis képregény, amely pontosan és humorosan ábrázolja a már felvázolt probléma gyökerét.
(kattintásra új ablakban nyílik meg a nagy kép, módosított kép, eredeti: http://bradcolbow.com/archive/view/the_brads_why_drm_doesnt_work/?p=205)
A képregényt nem szó szerint fordítottam (mielőtt bárki is belekötne), hisz ez is hozzátartozik a fordítás szépségéhez, de a koncepció ugyanaz maradt. A helyzet természetesen nem mindig ennyire „rózsás”, de még ha nem is nagyítjuk fel a dolgokat, akkor is észrevehető a két véglet közti ellentét (nem csak az árra utalva).
Az első részben hivatkoztam egy blogbejegyzére amely megfogott (hiába nem vagyok nagy könyv rajongó) és amely főként az elektronikus könyvek szemszögéből járja körbe a témát, de rá fogunk jönni, hogy a helyzet ugyanaz játékok, filmek és miegyebek terén is.
Karl könyvtáros, író, tehát mindene a könyvekkel és szavakkal való foglalkozás. Érthető tehát, hogy miért ad hangot elégedetlenségének és indít rögtön egy nagy port kavaró, elektronikus könyveket és könyvtárakat érintő felvetés boncolgatásával. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy (saját bevallása szerint) ez a legnépszerűbb blogbejegyzése (és bárcsak a többi is ilyen népszerű lenne), világosan jelezve, hogy mennyire felkapott és „forró” jelenleg ez a téma, hisz mindennaposak az ezzel kapcsolatos konfliktusok.
A kritizált felvetés célja az elektronikus könyvek megnyithatóságának szabályozása (link). Idiótán hangzik, nemde? Pedig pontosan erről van szó. Arról, hogy a technológia kiaknázása és újabb határok ledöntése helyett visszafele lépegessünk (lapozgassunk). Arról, hogyha elmész egy könyvtárba, minden könyv hátoldalán lenne egy bizonyos számú behúzás, hogy hányszor nyitották ki (még csak nem is kiolvasva) és ha betelik az a bizonyos oldal, akkor mehet a tűzbe, hogy többé senki se olvashassa el az adott példányt (csak mindez elektronikus formában…).
Nos, megnyugodhatsz, hisz nem vagy egyedül, ha te sem látod a dolog pozitívumát, mert ezen a véleményen osztoznak a könyvtárak, felhasználók, alkotók és kiadók nagy része.
De hogy ráerősítsek az előbbi kijelentésemre (hogy nem egyedi az eset), volt már hasonló botrányos helyzet a zenékkel (http://en.wikipedia.org/wiki/Sony_BMG_copy_protection_rootkit_scandal) és a játékokkal kapcsolatosan is (http://steamunpowered.eu/ubisofts-idiotic-drm-strikes-again). Még csak nem is kell olyan messzire menni az időben, mint ahogy azt utóbbi hírnél láthatjátok…
A kiváltságos helyzetben levő, angoltudással rendelkező felhasználók átugorhatják a következő pár sort, mivel csak kifejtem az előbbi két hivatkozás lényegét (mindenesetre nem árt az angoltudás, vagy ha jobban érdekel, itt egy kis off-topic reklám, ha inkább japánul (^_^) szeretnétek tanulni: http://www.youtube.com/user/MissHannahMinx), hogy mindenki tartani tudja a lépést. A zenékkel kapcsolatos fekete folt a Sony-hoz kapcsolódik, míg a játékokkal kapcsolatos (nem egy) fekete folt pedig az Ubisoft-hoz. Nem a cégek lehúzásáról van szó, csupán a tényről, hogy sikerült önerejükből, maguk ellen közfelháborodást kelteniük (és nem csak nekik, sajnos…).
Ki mint vet, úgy arat. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Sétabot…
Tehát visszakanyarodva, a Sony abban vétkezett, hogy a zenés CD-kre olyan szoftvert helyeztek, amely észrevétlenül települt az emberek számítógépére és befolyásolta a windows rendszer működését (egyéb rendszerek nem voltak befolyásolva). Az eredmény pedig: közfelháborodás, pereskedés, bizalomvesztés, csalódás, sorolhatnánk.
Az Ubisoft esetében pedig egy költséges (50 EUR), az Anno 2070 nevezetű játék kapcsán találkozhatunk nagyon szoros megszorítással. A helyzet nagyon hasonló az említett könyves példához, csak ez esetben korlátozás pontosan leszögezett, azaz mindössze három „aktivitás” érzékelése után a játék használhatatlan lesz. Aktivitásnak számítanak bizonyos, nem pontosan meghatározott körülmények, mint például a videokártya cseréje. Egy saját példával dramatizálnám még picit, a helyzetet: történt ugyanis, hogy nemrég felmondta a szolgálatot a videokártyám és nem elég, hogy ezért a nem valami olcsó alkatrészért kell aggódnom, aggódhatnék a költséges játékokért is, már ha el tudjuk képzelni, hogy nem csak egy ilyen DRM-el felszerelt játék lenne a „birtokunkban” (idézőjelek, mert milyen birtoklás az, amit visszakobozhatnak tőlünk). Ezzel csak azt érték el (legalábbis a részemről), hogy még ha lennem se vennék ilyen típusú játékokat. Ez szerintem szomorú végeredmény, mind a vásárlók, forgalmazók és fejlesztők számára is, de akkor miért kell erőltetni?
A DRM = Digital Right Management, azaz digitális jog menedzsment a felhasználók hozzáférését szabályozó technológia mind fizikai, mind digitális tartalmakhoz. A szerzői jogtulajdonosok így tudják kontrollálni az eladás utáni termék-felhasználást (http://en.wikipedia.org/wiki/Digital_rights_management).
Nekünk csak annyi lényeges (egyelőre), hogy egyik célkitűzése a kalózkodás megállítása lenne. Lenne ha… De inkább maradjunk annál, hogy az és akkor nem sértettünk meg senkit. Tehát a kalózkodás visszaszorítására (is) szolgál, már csak az nem mindegy, hogy mennyire hatékonyan és milyen áron teszi ezt. Ha nem lennének vele gondok, nem lenne népszerű téma és teljesítené azt, amire szolgál.
A kiadók egy része meg van róla győződve és folyton azt hangoztatja, hogy a kalózkodás hihetetlen mértékű és emiatt jelentős bevétel kiesésük van. Ezen kiadók előszeretettel alkalmaznak mindenféle DRM rendszert, ezáltal próbálják visszaszorítani (mert megállítani ez a technológia sem tudja) a kalózkodást, de milyen sikerrel?
Egyszerű tapasztalati úton megállapítható, hogy a DRM nem teljesíti azt, amire nagy részben szolgál és így nincs létjogosultsága (ugyanerre a következtetésre jutott, illetve ugyanígy érez Karl is). Milyen alapon lehet ezt ilyen nyersen kijelenteni? Tapasztalat, ami azt jelenti, hogy lehet bármiféle elméleti feltételezésünk, ha az nem állja meg a gyakorlatban, a való életben a helyét, akkor haszontalan. Tehetünk erőfeszítéseket, hogy életben tartsuk, de előbb-utóbb elenyészik. Márpedig nincs olyan DRM, amelyet fel ne törtek volna, így ingyen, DRM nélkül és kevesebb nyűggel még mindig elérhetőek a szerzői jog védelme alatt álló tartalmak.
Nyűg, rögtön visszakanyarodunk erre a kis szóra (amely fontosabb szó lesz, mint az „ingyen”), csak előbb említésre kerül egy viszonylag pozitív DRM példa, a kalózkodás visszaszorítására, hogy azért ne legyünk teljesen hűtlenek a technológiához.
The Witcher 2: Assassins of Kings c. játékot biztos sokatok ismeri, itt van pár idézet a fejlesztőktől, azaz a CD Projekt-től:
Napjainkban a legtöbb PC-re szánt játék ingyen és crack-el elérhető pár nappal a hivatalos megjelenés után. Örülünk, hogy ezt nekünk sikerült elkerülni.
Céljaink közé tartozik a fanjaink és fogyasztóink elégedettsége, hisz pénzt áldoznak játékainkért. A DRM gátat vet ennek a nézetnek, kellemetlenséget okozva vásárlóinknak.
A teljes cikk itt olvasható: http://torrentfreak.com/witcher-2-drm-dumped-but-cd-projekt-is-watching-torrents-110527/
Ami történt tehát az, hogy a fontos hivatalos megjelenés után csak a legális fogyasztók tudták használni a játékot (mivel még nem volt elérhető a törés, crack), így maximalizálva a kezdeti bevételt. Ez így szép és jó volt, de aztán jöttek az elégedetlen visszajelzések a vásárlóktól, miszerint a DRM teljesítménybeli visszaesést okoz a játékban, rontva ezzel a fogyasztói élményt, ezzel pedig a céggel szembeni pozitív véleményt. Ezek után, a nyűg megszüntetése érdekében eltávolították a DRM-et egy hivatalos patch, javítás kiadásával. Ami még érdekes a vásárlói visszajelzésekkel kapcsolatosan azaz, hogy nem minden játékverzió tartalmazta a DRM-et (a Steam-es és GoG-es például nem) és a vásárlók meg is jegyezték, hogy bárcsak a DRM-mentes lehetőségek közül választottak volna.
Célom e két apró idézet kiemelésével az, hogy rávilágítsak, mennyire kétélű dolog a DRM és feltenni a kérdést, hogy nem akadna-e megfelelőbb megoldás annak eléréséhez, hogy mindenki (fejlesztők, kiadók és fogyasztók is egyaránt) elégedett lehessen, egy DRM-mentes, kényelmesebb úton?
A kalózokat természetesen mindez hidegen hagyja, hisz nekik nincs gondjuk sem az árral, sem a DRM-el. De eljöhet még az idő, amikor torrentezés helyett érdemesebb lesz a vásárlás, kiaknázva ez által a kalózkodói társadalmat, mint fogyasztói társadalom. Amikor a fogyasztók meggyőzve lesznek a vásárlás előnyeiről, nem pedig rákényszerítve, na meg a „ha tetszik, támogasd a fejlesztőket és vásárold meg” felirat nem csak a release-ek .nfo fájljaiban lesz olvasható, hanem a torrent kommentjei közt is.
A következő cikkek folyamán még jobban igyekszem majd szétboncolni a DRM-et, nem csak a kalózkodás visszaszorítása szemszögéből. Visszatérünk még Karl blogbejegyzéseire is és végül szeretnék bemutatni pár megvalósítást, amelyek DRM-mentesen, a kalózkodással versenyezve igyekeznek jobb szimbiózisra a fogyasztókkal.
Írta: Ningen
Folytatása következik…
március 21, 2012 at 21:45 du.
Nem veszek több cuccot, max. a gog.com-ról bár már ott is pedzegetik a drm-et…
március 22, 2012 at 1:32 de.
Egyébként igényes jó cikk 🙂
március 22, 2012 at 12:05 du.
extrem peldakkal van tele a cikk, azert a legtobb esetben a drm teljesen erzekelhetetlen vagy egy megszokott folyamat (pl steam futtatasa a jatekoknal). azert besirni mert van 1-2 rossz pelda a legnagyobb tulkapas amit el tudok kepzelni, egyszeruen valahogy vedeni kell a termek mogotti erdekeket, erre meg vannak kulonfele probalkozasok, amibol 0.1% veletlenul tenyleg idegesito lehet.
majd akkor fog minden ilyen drm-es kifogassal warezolo faszkalap nagyot nezni ha minden jatek zene film a felhobol jon es semmi nem lesz boltban lemasolhatoan megkaphato, es rajon hogy nem csak a drm miatt warezolt hanem mert egy igazi warezhuszar, nem kulonb az ncoreos kocsogoktol, aki baszik mindenkire onmagan kivul.
március 22, 2012 at 13:13 du.
@hurr durr: Mindenki azt hangoztatja, hogy joga van a könnyű használhatósághoz, joga van a saját személyes mivoltához… => amik lényegében nem igazak. 1 viszont igaz lenne(csak senki sem hangoztatja érdekes módon): jogom van a tisztességes munkához. A DRM-ről a legtöbb ember nem is tud, mert normális használattal lehet használni vele a terméket ha nincs simlisség, sunyiság(suppport is jár hozzá részletes leírással).
Ezek az ideológiák is érdekesek, hogy VPN kapcsolaton kell keresztül menni, mert a titkosszolgálat ellop minden adatunkat és azzal nem fogja tudni… …sok “okos” meg benyalja ezeket az ideológiákat, majd fizet és majd jön a hopp-durr, amikor majd rájön a többiekkel együtt, hogy ezek a kiszolgálók, amik állítólagosan védték őket, mennyi adatot is gyűjtöttek róluk tulajdonképpen. Ennyire birka nép a magyar. Elég ha csak megnézel pár hirdetési portált pár kamu állással, munkahelyiterror blogjának az otthoni munkáról szóló részét meg pár kamu oldalt és rájössz, hogy mennyien vannak óriási tévedésben és mennyi embert károsítanak meg napjainkban is a csalók. Ezeket az ideológiákat csak és kizárólag azok terjesztik, akik ingyen akarnak mindent vagy valamilyen módon pénzt akarnak ebből(gondolj erre, hogy hacker támadások, vírusok szinte valamennyi crack-ben, stb., olyan gépet karbantartáskor nem nagyon találni, amin legalább 2 vírus nincs). Aki meg alapvetően nem tud normálisan felkonfigurálni egy DRM-el ellátott anyaghoz használható rendszert, az nem tudom, hogy szellemi munkakörben milyen állást is szeretne tulajdonképpen és hogyan akar egyáltalán normális célokra számítógépet használni . Ebbe a sok marhaságba fognak az emberek lassan beleőrülni.
március 22, 2012 at 13:44 du.
Mostanában sok játékot vettem, fele működött gond nélkül, néhányat kompatibilitási probléma miatt kellett szétpachelni, volt ami a DRM miatt tette próbára az idegeimet, de (összesen) több órás utánaolvasás után működésre lehetett (őket) bírni. Aztán volt amit a mai napig sem tudok megcsinálni, mindezek ellenére. Emiatt nem vagyok túl boldog. Supportot hagyjuk, megvan a véleményem. Ilyenkor elgondolkozik azért az ember, hogy milyen jó fejek: fizetős ügyfeleket szivatják, pedig tudják hogy ez sem gátolja a warezt semmiben. Egyedül egy dologban gondolom helyesnek ezt a cécót, az pedig a multiplayer a játékokban. Igen, aki multizni akar az vegye meg. Aki meg single-t játszik, azt ne szivassák olyan DRM-mel ami miatt elmegy a kedve a játék vásárlástól. Így sincsenek sokan. (hozzáteszem, nincs bajom a warezzel)
március 22, 2012 at 14:25 du.
Esetleg valamilyen személyes tapasztalat Ningen?
március 22, 2012 at 17:10 du.
@Chamea
Azért hülyeségeket ne beszélj, főleg ha nem értesz hozzá.
A VPN igenis biztonságos.
1. Ha adatokat tárolnának az adatforgalmadról akkor nem lenne haszon.
2. Van egy másik mód, anonimként bérelsz egy VPS-t és a hálózatát használod VPN-nek.
3. Bizonyos időnként leformázod a VPS-t, ha nem vagy magadban biztos.
Ennyit az adat tárolásról.
március 22, 2012 at 18:58 du.
A VPN igenis biztonságos. HiHi-nek van igaza.
Én jó magam is VPN-ről internetezek, persze nem fizettem érte. Egyszerűen valaki másét használom, miért? Mert megtehetem. És én nem csak 1 VPN-t használok. Egyszerre 3-ra is szoktam csatlakozni. Mindegyik fizetős lenne, és külön szolgáltató, de ahogy mondtam, Én megtehetem.
március 22, 2012 at 19:00 du.
És még valamit elfelejtettem. Azért is hasznos a három VPN, mert amire 2.-ként csatlakozok az semmiképpen nem loggolja a tevékenységeimet.
március 22, 2012 at 19:19 du.
@hurr durr 2012. március 22. 12:05
Extrém példák, merre, hol?
Az az extrém, hogy a legális fogyasztót (még ha minimálisan is), de folyamatosan terhel és korlátoz a DRM. Egy enyhe DRM példa a Steam, ahogyan te is kiemelted, viszont úgy tűnik, hogy nem használtad még eleget ahhoz, hogy idegesíteni tudjon. Én rendszeresen vásárolok náluk, mert minőséginek tartom a szolgáltatásukat és nekem nem tökéletesen, de nagyon is megfelel más alternatívákkal szemben (a kivételektől pedig ugyanúgy vásárolok). Nem egyszer nem tudtam elindítani a játékaimat a DRM miatt, ilyen-olyan okokból kifolyólak, ekkor elővettem a SteamBuster-t és a legálisan birtokolt gcf fájlokból kibányászva, sikeresen újra futtattam a játékaimat, amíg a Steam abba nem hagyta a makacskodást.
@oni 2012. március 22. 14:25
Személyes példa példáim:
– Steam (és hasonló szolgáltatások) használata, ahol elsődleges szempont a minőség, kényelem és végül az ár. Általában a szolgáltatások amelyeket használok, valahogy nagyon egyensúlyban tartják a kiemelt 3 tényezőt.
– VPN-t használtam sokáig, olcsón és minőségit, valóban biztonságos technológia, ha lehet az OpenVPN-t használom.
– Nem tudok bejelentkezni a Blur (autós játék) accountomra már egy ideje, az ActiVision szájtja meg olyan bugos, hogy nem tudtam felvenni velük a kapcsolatot, aztán elszállt a videokártyám úh. ha majd újra lesz játék képes hardware a seggem alatt, majd talán sikerül újra beizzítani.
@hurr durr 2012. március 22. 12:05
Végül visszatérve az extrém példákra. Itt a legnagyobb extrém példa, amely a cikksorozatom gyökere is egyben:
Kitől kell védeni a termék mögötti érdekeket? Tőlem, tőlem aki megvette, aki fizetett érte és cserébe egy kényelmes és minőségi szolgáltatást várna? Vagy azoktól, akik mindez alól mentesek, mert úgysem tartalmaznak DRM-et a feltört verziók? Multiplayer esetében meg mindez szerver oldali, ezért is nem tudnak a tört verziósak játszani, akkor meg miért kell kliens oldalra a DRM, főleg a single playerekbe?
És ez az az eset, mikor a legálisan vásárolt tartalom digitális. A kalóz verziók 99%-ban digitálisak. De ha a vásárolt termék valami fizikai adathordozón van, DRM-el ellátva, mit csinálsz ha megsérül, megveszed újra? Vagy esetleg letöltöd és tartogatod a sérült adathordozót, hogy bizonyítani tudd a tulajdonjogod míg a világ és két nap?
@oni 2012. március 22. 14:25
És még egy személyes példa:
– Kiskoromban haverom leejtette az eredeti Heroes of Might and Magic III CD-met. Irtó csalódott voltam, de szerencsére volt már netünk és letöltöttem a Complete Editiont, mert a saját verziómat nem találtam meg. Nem is kell mondjam gondolom, hogy a telepítés is sokkal gyorsabb volt a virtuális meghajtónak köszönhetően, mivel nem egy ultralassan kiírt CD-ről ment a telepítés, hogy minden mezei gépen elpörögjön.
március 22, 2012 at 20:14 du.
Aki ellen a DRM létezik, azok ellen nem véd és nem is védett soha semmit sem.
Aki megveszi a játékot, zenét vagy egyéb ilyen védelemmel ellátott cuccot az ellen pedig felesleges védelmeket beiktatni.
Legalábbis a józanész ezt diktálná. Akik a játékokat törik azoknak legrosszabb esetben is 4-5 napnál nem kell több ahoz, hogy ezeket a védelmeket feltörjék. A DRM koporsójába pedig maguk a kiadók verték az utolsó szöget miután több fórumon is elismerték, hogy ez a megoldás semmire sem jó, kiváltképpen arra amire kifejlesztették.
március 22, 2012 at 21:28 du.
@No Comment 2012. március 22. 20:14
Itt le is zárhatnánk a dolgot, hogy minek tépjük a szánk, meg fog szűnni azt kész. De amíg nem ismerik fel többen, hogy csak nyűg az egész addig csak nyúlik a huzavona. Meg aztán van itt még pár dolog amiről szó lesz…
március 24, 2012 at 9:58 de.
A VPN nem feltetlen olyan biztonsagos, mint azt egyesek hiszik. Foleg azert se, mert egyreszt a biztonsag merteke jelentosen fugg attol, hogy a VPN szerver melyik orszagban van elhelyezve es ott a torvenyek milyen adatrogzitesi es egyeb kotelessegeket irnak elo ezeknek a cegeknek. Minden orszagban masok az ervenyes adatvedelmi torvenyek es mindenhol masok a szankciok is. Ezen kivul az uplink providerek is rogzitik az atmeno forgalmat, tehat nem kell a szervernek, anelkul is vissza lehet kovetni a dolgokat, ha valamelyik hatosag nagyon akarja.
március 24, 2012 at 10:48 de.
@vpn master 2012. március 24. 09:58
Ha valakinek a hekusoktól van félnivalója és előlük akar elbújni, annak nyilván nem megfelelő egy ilyen szolgáltatás, az más tál tészta. Én jelenleg nem használok VPN szolgáltatást, de jól jött, mikor bentlakásban laktam és még egy asva.info cikket sem engedett az ottani szerver elolvasni, ha szerepelt benne a torrent szó.
március 24, 2012 at 16:01 du.
@VPN MASTER igen nagy tévedésben vagy, mivel a VPN kódolva dolgozza fel az adatokat, és igen nagy hülyeséget mondtál azzla is, hogy “uplink providerek is rogzitik az atmeno forgalmat”
Igen rögzítik a forgalmat, de nem dekódolható. Már akkor anonym vagyok ha csak simán VNC kliensel csatlakozok a távoli szerveremhez. És mindent azon a gépen csinálok, akár feltöltök egy csomó filmet fájlmegosztókra és azt warez oldalakon szétlinkelem. És a net szolgáltatóm semmit nem lát ebből. Mivel nem az én netemmel történt és nem az én gépemen. Csupán annyit internetet használtam, hogy kapcsolatban legyek a távoli szerverrel. És az egeret mozgatom meg a billentyű letütés generál adatforgalmat, na meg az állandó kapcsolat. De ez mind semmiség, mivel egy sima szar GPRS/EDGE hálózattal is tudok csatlakozni a távoli szerverhez.
március 25, 2012 at 15:13 du.
Vannak azért jól működő DRM technikák is. A legjobb példa a steam és az amazon kindle store.
március 25, 2012 at 20:52 du.
@bbandi
Mi az, hogy “jól működő DRM technika” ?
Azt, hogy aki megveszi, meg tudja hallgatni, vagy tud vele játszani? ..mert ezt talán nem nevezné senki sem jól működőnek. Az illegális másolatoknak pedig sosem volt akadálya semilyen DRM.
március 26, 2012 at 18:45 du.
@HiHi
Ha ez ennyire egyszerű lenne, mindenki “hacker” lenne nagyon idézőjelek között.
Akit akarnak elkapnak. A legnagyobbakat is (Anonymus csoport tagjai) akik nincs lenyomozhatatlan kapcsolat.
március 26, 2012 at 18:45 du.
azaz akik szó nem tudom, hogy került oda 🙂
Bocsi 🙂
március 26, 2012 at 19:54 du.
@CYD egy a baj…
A VPN pénzbe kerül, az ingyenesek szart se érnek…
Szóval egyszerű a dolog, az, hogy neked nincs pénzed ilyesmire, vagy nem szánsz rá az már a saját problémád.
Ezért nem olyan egyszerű mi?
március 26, 2012 at 23:40 du.
@HiHi: Látom, hogy te nem ismered a mai felállást. Te bőszen töltögetsz és semmiről sem tudva, a VPN üzemeltetőjéhez odaállít nagyban egy ember a rendőrségtől/vámtól/NAV-ról, stb. és közli vele, hogy x-y kapcsolatot tárjon fel neki. Nem tagadhatja meg. Ennyit ér a te szuper VPN-ed, főleg titoktartási kötelezettség mellett. Mire is fizetsz te tulajdonképpen? Hogy megvédjenek a hatóságoktól? Mástól egyébként sem kell megvédeni magad, mivel nem fér hozzá az IP-dhez(ha hozzáfér, akkor olyan kapcsolati tőkével rendelkezik, tehát kideríti az eredeti IP-det) a hatóságoktól meg tök felesleges, mert ha akar, úgyis megtalál. Arról nem is beszélve, hogy elég egy elejtett “rossz” tűzfal beállítás és minden a hatósági közeg előtt van, mivel a VPN-t nem egészen erre találták ki, hanem arra, hogy munkahelyi hálózatra fel lehessen csatlakozni és úgy lehessen használni, mint a LAN-t(csak megsúgom, hogy az azért biztonságos, mert a cég MEGHATÁROZOTT emberei férnek csak hozzá, itt meg gyakorlatilag mindenki, aki előfizet, azt meg nyomozgassa a hóhér a kaszájával, hogy melyik sablon IP mögött van rendőr előfizető(pontosan ezért baromság a peerguardian is)). Ennyi, ezt a szálat akár zárhatjuk is, mivel erről tovább vitázni tök felesleges, főleg azon dolgokról, amit tapasztaltam. A szolgáltatói korlátokra meg csak annyit, hogy majd az ÁSZF úgyis egyoldalúan módosulni fog ezen tevékenység irányába.
@CYD Anonymoust csak idő kérdése és elkapják Van Interpol meg egyéb nemzetközi szervezet, akiknek nem számít a kiadatási egyezmény illetve az országhatár. Röviden és tömören ennyi.
A DRM-et meg könnyű használnia annak, aki legális szoftit használ illetve legálisan hallgatnak zenét illetve néznek filmeket(küldtem korábban én is sms-t és utána megküldték a kódot, amit bemásoltam és már mehetett is a lejátszás). Lehet backup-olni is a történetet, szóval oprendszer újratelepítésénél sincs gond.
március 27, 2012 at 11:05 de.
@Chamea:
Ne haragudj, de Te akkor hulyesegeket irkalsz itt, hogy ezt nem tudom szo nelkul hagyni…Ennyire marhasagkat mondasz, fogalmad sincs a dolgokrol, csak itt ontod a hulyesegeket. Es a sok okostojas meg el is hiszi majd, amiket irogatsz. A VPN szolgaltatokat egyreszt az adott orszagok torvenyei kotelezik bizonyos foku adatrogzitesre, tovabba a torvenyektol fugg, hogy egy idegen orszag bunuldozo hatosaga milyen adatokat kerhet le es miket fognak atdni neki. Nem mellesleg epp azert is biztonsagos, mert a szoft a szeron (mondjuk openvpn) nem rogzit lofaszt se. Az Anonymoust meg nem lehet elkapni, mivel az nem egy csoport, sem egy szervezet, nincsenek konkret vezetok etc. Nyugodtan kaphatnak el embereket belole, de ugy is rovid idon belul a helyukre fog lepni mas ember…
március 27, 2012 at 13:37 du.
@vpn master Te írsz hülyeséget. Ha ennyire biztonságos lenne, akkor gondolod, hogy a felsőbb erők engednék működni? Az a nagy helyzet, hogy BÁRKI hozzáfér egy előfizetéssel. Ha meg már benne van, akkor az IP-ket is tudja. Az tény, hogy az adott ország törvényei kötelezik őket adatrögzítésre, viszont ha valaki megjelenik nála egy polgári vagy büntető eljárás keretein belül, akkor nem fogja helyetted elvinni a balhét. Én sem vinném el mások helyett meg te sem. A legtöbb esetben meg arról írtok, hogy HATÓSÁGOK elől nyújt megfelelő védelmet, ami egyszerűen meg nem igaz, már csak azért nem, mert hiába az irdatlan mennyiségű proxy meg VPN, valahogy mégis fogynak az emberek mindig. Nem is értem hogy van ez.
március 27, 2012 at 16:14 du.
Sziasztok!
Személyes példa: pár éve unokaöcsém karácsonyra megkapta egy ismert, több résszel is rendelkező repülő szimulátor akkori legfrissebb részét. Pár nappal később áthívtak, hogy nézzem már meg valami baj van a lemezzel. feltelepül a gépre de a játék nem indul el, hanem azt írja ki, hogy rakják be az eredeti lemezt. Normálisan karbantartott magyar sp3-as win gép volt, legális op rendszerrel. Egyszerűen a drm miatt ‘asszem starforce- volt nem volt hajlandó elindulni, kereste az eredeti lemezt a meghajtóban. Hajam égnekállt. 10 percnyi guglizás után egy crack megoldotta.
március 27, 2012 at 20:19 du.
vpn master:
Szia,
Ha jól értem az okfejtésedet, ha én pl egy kinai vpn-nél bérelek egy tárhelyet, az nem biztos hogy az EU-nak kiadja az adataim, mert nagyon nincs jogharmoniozáció Kina és az EU között.
Kinát csak egy példaként írtam, lehetne bármi más is.
március 30, 2012 at 8:46 de.
Az a magyar forditas aaaaaaaa…. “Kozkedvelt torrent oldalra latogatas”. Persze, meg a macsak is fel van maszva a fara. Miert nem lehetett volna szepen magyarul megfogalmazni? 🙂
március 30, 2012 at 8:55 de.
@atom100
Kim Dotcom alias a Megaupload megalkotójának is ilyen felfogása volt, hogy majd keleten nem kell aggódnia. És hopp…elkapták.
március 30, 2012 at 18:26 du.
@s 2012. március 30. 08:46
Mi is a bajod a fordítással? Azzal van bajod, hogy nem közkedvelt az oldal, vagy mi?
április 9, 2012 at 1:49 de.
Mi az a DRM????
április 9, 2012 at 16:17 du.
Szerintem a VPN még arra is jó, ha valaki sokat van nyílt wifin és szeretné elérni a cuccait, és nem szeretné, ha mindenki látná a jelszavait. Igaz, hogy a valamirevaló szolgáltatók azért használnak HTTPS-t, beleértve a Facebookot és a Gmailt is.
@Pepe8: A DRM egy másolásvédelmi megoldás lenne játék, zene és filmmásolás ellen, csak az a gond, hogy mindig feltörik, ezért a törvényes felhasználóknak csak gondot okoz – mivel olyan módszerekkel próbálja megakadályozni a másolást, hogy pl. videokártya csere esetén megakadályozza a játék futtatását – a kalózok pedig gond nélkül eljátszogathatnak, tehát az egész inkább nyűg mint előny.
április 18, 2012 at 12:36 du.
nem volt soha problemam a ~DRM-el, pedig jo par jatekot megvettem.
@fgk: +1
Es igen, a rendorok mindent figyelnek, a szomszed szobabol hangosan felrohognek mikor le akarsz toletni kecske pornot.. csak a TE gepedre kivancsiak..
április 26, 2012 at 18:13 du.
Szuper cikk!
Engem kifejezetten elriaszt egy játék eredeti példányától ha azon DRM van …
május 3, 2012 at 18:07 du.
Majd jön Magyarországra a kalóz ISP és akkor majd nevetünk nagyokat.
Mellesleg lenyomozhatatlan/visszakódolhatatlan adatforgalom nincs, max a ráfordítandó idő/erőforrás nagyságában van különbség.
Ha az ötödik nem átlátszó proxy (más-más nethez liberálisabban hozzáálló országok) mögött van a delikvens egy ügyesebb VPN-nel, akkor már majdnem foghatatlan.
Amúgy egyszerűen szánalmas az államok nagytestvérkedése a userek felett.
Tuti megoldás még nincs ellene, de majd összehozok valamit 🙂