Tegnap “robbant” a hír, hogy hazánk legnagyobb torrent trackere feltűnt Facebook-on. A torrentoldal számára létrehozott oldal ezúttal nem tűnt hamisnak, nem egy következő kamu meghívós, emelt-díjas sms-es próbálkozás. A hír bejárta a hazai portálokat is, és valószínűleg mindenkinek van valamilyen véleményre az ügyről. Nekem mindjárt kettő is.

ncore

Egy torrentoldal a Facebook-on? Öngyilkosság

Ha a pesszimista és gyanakvó énemet veszem elő, akkor arra gondolok első körben, hogy ez egy teljesen felesleges, és veszélyes dolog. A warez nem lett egy trendi, vállalható dolog 2014-ben sem. A fizetős FTP világában egyenesen főben járó bűn, és tényleg elképzelhetetlen volt, hogy valaki saját nevével vállalja tagságát. Ez természetesen átszivárgott a torrent oldalakra, és nagyjából a kezdet óta bevált dolog, hogy nem reklámozzuk nyilvánosan őket. Amióta elterjedt a Facebook kisebb-nagyobb trackereknek volt már hivatalos oldala a közösségi oldalon, de a nagyobb és nívósabb oldalak távol tartották magukat tőle. Ezzel mereven szembe megy most, hogy az nCore lehetőséget ad arra, hogy a tagok / szimpatizánsok névvel és képpel vállalják az oldalt. Nem kellett hozzá sok, hogy több mint 10 ezren csatlakozzanak az oldalhoz, és most reggel már 25 ezernél is többen lájkolják a hivatalos nCore Facebook profilt. A torrentezés egy megtűrt dolog az országban és az egész világban, mert egyszerűen nincsen rá felkészülve a jogrendszer, és valószínűleg a kapacitás és a hozzáértés is hiányzik a nyomozásokhoz. Az egyszerű ember után nem mennek azonnal, pedig nem tartana sokáig lenyomozni egy-egy népszerűbb torrent esetén a fel- és letöltőket. (Vagy kifejezetten a seedereket.)

Ha veszünk egy peer listát, abból szépen kiszedhetőek az ip címek. Az már megadja a várost valószínűleg, a szolgáltatótól pedig minden adat kikérhető (nem gyakori eset, de volt erre már példa). Ha ehhez a listához hozzáadjuk, hogy a Facebookon azért ott a nevünk, városunk és profilképünk, netán publikus bejegyzéseink, nem túl nehéz elképzelni, hogy ha valaki után kutakodni akarnak, honnan érdemes kezdeni.

Lájkoljam? Miért ne?

Ha másik oldalról nézem a dolgot, akkor azt gondolom, hogy miért ne lájkolhatna bárki egy torrentoldalt a Facebookon. Ezzel nem azt valljuk be, hogy mi minden hétfő reggel onnan szerezzük be a friss Trónok harca részt. Pedig, ugye tudjuk, hogy de. Ha torrentezőket akarnának keresni , a nyomozók nem a Facebookon állnának neki, elég lenne csak becsattogni bármelyik hazai internet szolgáltató termébe, és kicsit figyelni a csomagokat. De hát nem teszik, vagy legalábbis nem akkora mértékben, hogy ez veszélyes lenne az egyénre. Különben is, mindenki ellen pert indítanak, aki letölt ezt-azt? Hova tennének 400 ezer embert? Ki foglalkozna 400 ezer új feljelentéssel, pereskedéssel? Ennyi bélyeg a világon sincs. Nem kell aggódni, ha eddig nem halásztak ki, bízzunk benne, hogy ezután sem fognak. Nem véletlen közlekednek az apró halak is rajban az óceánokban. Így lehet, és így kell túlélni.

Egyébként meg milyen jó dolog már, hogy fent van az nCore Facebookon. Úgyis egész nap fent lógok, legalább látom, mi történik az oldallal. Még a kérdőívet is kitöltöm nekik, hiszen legalább számít a véleményem nekik, olyan lesz az új oldal, amilyennek a felhasználók (és természetesen én) szeretném. Ha jól látom, csepegtetik az új grafikákat is, szuper jó lesz az új oldal, és elsőként tudok majd róla. Nem kell itt tartani semmitől.

Ami egy harmadik nézőpont, az inkább az oldal, és az üzemeltetők nézőpontja. Egyértelműen azt gondolom, hogy számukra nagyobb kockázatot jelent a nagyobb népszerűség. Ha valakit, vagy valamit el akarnak kapni, ki akarnak tűzni a zászlóra a jog (és érdek) védők, akkor azok ők lehetnek. És ha ezt az nCore üzemeltetői, tulajdonosai nem vették eddig számításba, akkor bizony felelőtlenek.