Information Technology and Innovation Foundation szervezet kibocsátott egy jelentést, amelyben 30 országot hasonlít össze a szélessávú hozzáférések elterjedése, és azok ára szerint. A lista élén Dél-Korea található, az USA pedig csupán a 15. és 2001 óta folyamatosan esik vissza.
Az első háromban van még Japán (2) és az egyetlen dobogós európai ország, Finnország.
Hazánk a 30-as listából a 25. helyen van, Lengyelországot (26), Csehországot (27), Szlovákiát (28), Törökországot (29), és Mexikót (30) előzzük meg. A lista szerint kevesebb mint minden harmadik háztartásban van szélessávú internet hozzáférés Magyarországon, és az otthoni hozzáférés átlagosan 3,3 Mbps sebességű (letöltésre nézve).
A leggyorsabb (átlagos) otthoni internet elérés Japánban van, itt 63,6 Mbps sebességgel netezhetnek a felhasználók. Ebben a tekintetben második az összesítésben élen álló Dél-Korea, itt az átlag letöltési sebesség közel 50 Mbps.
A leglassabb hozzáférések Görögországban (1.0 Mbps), Mexikóban (1,1 Mbps) és Spanyolországban (1,2 Mbps) vannak.
A legdrágább Mexikóban és Törökországban internetezni, míg a legolcsóbb Japánban és Franciaországban.
A lista itt található PDF -ben, a teljes dokumentum pedig szintén PDF formátumban itt
(ha valakinek nem lenne tiszta, a hír forrása a itif.org volt)
május 5, 2008 at 12:51 du.
csudajo
május 5, 2008 at 12:53 du.
“Legyelországot”
Szerintem ez a cikk nagyon negatív hangvételűre sikeredett. Örvendjünk inkább, hogy megelőzzük Mexikót, sőt a minket hosszú ideig megszálló Oszmán-Török Birodalmat is! Visszavágtunk!
május 5, 2008 at 13:39 du.
😀
május 5, 2008 at 13:56 du.
az első “itt” linkje nem jó, helyette inkább http://www.itif.org/files/2008BBRankings.pdf akar lenni (2x van a http és rosszul is : nélkül másodjára…)
ui.: azért sztem nem a legroszabb helyen vagyunk, ennek örülök 😀
május 5, 2008 at 14:03 du.
javítva thx
május 5, 2008 at 15:47 du.
Amíg a felhasználók csődbe nem juttatják az ilyen 2/1 Mbites netet főnyereményként reklámozó T-Offline-t meg hasonló csődtömeg cégeket, addig ez a ranking bizony így is fog maradni.
május 5, 2008 at 16:34 du.
Előre kockák, hackerek,
Bízni szeretnék bennetek.
🙂
május 5, 2008 at 16:45 du.
Azért az érdekes, hogy Csehországban, Szlovákiában 2x annyit fizetnek 1 Megabitre vetítve…
Azért ha a számítógépes ellátottsághoz is viszonyítanánk a szélessávú hozzáférés arányát, akkor sokkal előrébb végeznénk a listán, ugyanis a többi országban jóval nagyobb a számítógéppel rendelkező háztartások aránya, tehát ezt az arányt se ártott volna feltüntetni
május 5, 2008 at 17:31 du.
igen, azért nem kéne ennyire elfogultnak lenni, hogy minden húdesz@r.
Persze ez a mentualitás elég gyatra, hogy kisvárosokban CSAK adsl van ami ugye rossz DL/UL aránnyal rendelkezik és drága is, viszont nagyvárosokban meg 20/20as digi virít.
Ezeket a különbségeket kéne felszámolni!
május 5, 2008 at 17:49 du.
Na tessék, ezért van szükség az internetadóra. 25-dik hely? Van még lejjebb is.
május 6, 2008 at 9:29 de.
Ha részleteket is megnézitek, kiderül, hogy az ár nem a legfontosabb tényező, pl, Izland vagy Ausztria. Attól még persze szégyen. Mindezt hosszabban a blogon: http://szelessav.blog.hu/2008/05/06/ar_es_penetracio
május 6, 2008 at 9:58 de.
Érdekes, hogy az Indexen mennyire másként írták meg a cikket:
http://index.hu/tech/net/erin080505/
Ott azt írják, hogy milyen szép eredményt értünk el. Pedig nem mindegy, hogy benne vagyunk a top 30-ban, vagy 25-dik helyen állunk a 30-ból.
Magyarországon egyébként alig változott a helyzet 2007 óta:
http://www.itif.org/files/BroadbandRankings.pdf
Mást vártatok?
A szolgáltatóknak rá kéne nézni a Japán hálózatra. Biztos megvan a módja a 20* gyorsabb internet kiépítésének negyedannyiért.
május 6, 2008 at 11:54 de.
“(ha valakinek nem lenne tiszta, a hír forrása a itif.org volt)”
Ez meg milyen szöveg? Nem lehet normálisan odaírni, hogy “Hírforrás: itif.org”?!
Honnan kellene tudnom hogy honnan szedtétek, egyáltalán, minek kellene tudni?!
május 6, 2008 at 12:04 du.
nem nektek szolt, van 1-2 rossz arc aki bombaz benunket hogy “lopjuk a cikkeket”
május 6, 2008 at 15:47 du.
20* gyorsabb internet kiépítésének negyedannyiért kiváló módja, hogy az embereket összezsúfoljuk kis helyre, pl felhőkarcolók, nagyvárosok, ami kis hazánkban egyelőre ritka jelenség, és az is lesz ha továbbra is ilyen ütemben fogyunk. Ha lesz elegendő igény 50-100 emeletes felhőkarcolóra, akkor lesz bennük üvegszál is minden lakásig. Persze a felhőkarcolók építése nem kétfilléres dolog, de a 10-100szoros áron épült lakásainkban lehet negyedárasított villáminternet. Vagy marad a digi net, a mi lakótelepi zsebfelhőkarcolóink felhajtója az információs szupersztrádára.
május 7, 2008 at 10:56 de.
sct: OK.
május 8, 2008 at 13:23 du.
required: Egy romániai szolgáltató már behálózta a fél országot üvegszállal (Romania Data Systems), pedig ott sincsenek felhőkarcolók.
Egyetlen oka van a jelenlegi netszituációnak, és az a következő mentalitás a szolgáltatók körében:
-pénz beszedése: igen
-forgalom korlátozása: igen
-hűségnyilatkozat a szerződésben: igen
-hálózat fejlesztése: lóf*szt