A Blockbuster videó kölcsönzőlánc vezetője szerint a moziipar kapzsisága az, ami az innováció útjában áll, ugyanis amíg a stúdiók csak a profitot számolgatják és nem nyitnak az online üzleti lehetőségek felé, addig maguk akadályozzák a fejlődést.
Mindenképpen fontos megjegyezni a tényt, hogy az “állandóan működő kalózkodás” ellenére a filmstúdiók nagyon nagyokat kaszálnak a mozi bevételeket tekintve. Ugyanakkor a kölcsönzők és egyéb részei az iparnak csak küszködnek, ám ezért maguk a stúdiók a felelősek.
Idén januárban a Warner Bros kijelentette, hogy az új dvd-ik nem kölcsönözhetőek a Netflix online rendszeréből a kiadást követő első hónapban. Mindezt a dvd eladások növekedésének reményében követték el… Ám nyilván visszafelé sül el a dolog, hiszen ez csak a kalózkodást segíti elő, nem a többlet dvd eladást a Netflix számára.
A stúdiók azonban figyelmen kívül hagyják az összes piaci jelet, és az új technológiák alkalmazása helyett idióta megszorításokat tesznek bevételeik növelése érdekében.
A zene stúdiók mohósága sem múlt el észrevétlenül, legalábbis Paul Uniacke, a Video Ezy és a Blockbuster videókölcsönző lánc vezetője számára. Szerinte a kapzsiság az oka, hogy a stúdiók visszatartják az online keresletet azzal, hogy őrületes pénzeket követelnek a streamekért is.
Paul szerint az egyetlen dolog, ami egyelőre védi a filmstúdiókat attól, hogy a kalózkodás legyőzze őket – akárcsak a zenemogulokat a digitális letöltés -, az pedig a fájlméret.
A stúdiók olyan mértékben szeretnék kontrollálni az embereket a media befogadását illetően, hogy az már az innovatív kiskereskedők számára ellehetetleníti a termék eladását, ami pedig megint csak a kalózok malmára hajtja a vizet. Így megölik a saját és rengeteg kereskedő üzletét, miközben a kalózokat okolják a veszteségért.
A fogyasztók persze rém egyszerű igényekkel rendelkeznek: kényelem, elérhetőség, és jó minőség megfelelő áron. A stúdiók azonban mindennek teljesen az ellenkezője felé tartanak azzal, hogy ragaszkodnak a régi idők üzletéhez, amellyel viszont védhetik a monopóliumaikat.
Végezetül itt egy egyszerű ábra, amely egyszerre ironikusan és látványosan megmutatja, hogy miért favorizálhatják az emberek a hamis dvd-ket az eredetiekkel szemben.
(via torrentfreak)
február 23, 2010 at 21:51 du.
Azt hiszem ehhez nincs mit hozzátenni! 🙂
február 23, 2010 at 22:09 du.
A kép epic
február 23, 2010 at 22:11 du.
netflix és itunes elérhetőség kéne a világ minden részén, az adott országok helyzetéhez igazított árazással. ez a módszer a videojátékok terén kezd beválni a steamen pl, többet nem nagyon tehetnek.
február 23, 2010 at 23:15 du.
A kép nagyon találó :-), tetszik.
február 24, 2010 at 3:15 de.
Ez nem kapzsiság, ilyen a világ. Az a baj, hogy itt nem csak a filmgyár akar pénzt keresni, hanem az egyik forgalmazó, a másik forgalmazó, a kismillió ügynök, az aki a DVD-t forgalmazza, aki a DVD lemezeket gyártja, az is érdekelt aki a lejátszókat csinálja, aki a kalózkodásból szerez pénzt annak is jó stb. Több iparágnak kéne teljesen megváltoznia, hogy valami történjen. Amíg van profit így is, addig ez lesz, ugyanúgy mint az autókkal, amíg van olaj, addig azzal mennek, majd ha elfogy, akkor lehet szó másról, a többi megoldás megmarad érdekességnek.
február 24, 2010 at 12:37 du.
A kép mindent elmond és teljesen igaz. Régebben mondta is egy haverom, hogy minek vegyen legális filmet, amikor a film tényleges megkezdése előtt 10 percig kénytelen nézni a “ne lopjá’ filmet vazze” bejátszásokat. Érdekes módon a letöltött DVDken nincs ilyesmi. 😀 Biztosan a legális filmek a jobbak?
február 24, 2010 at 14:04 du.
megint 3 gép minusz a szervernetnél most voltak ott a jardok 😀
február 24, 2010 at 14:26 du.
3 seed gépet vittke
február 24, 2010 at 15:08 du.
moviesite egyik szervere elerhetetlen, szervernetnél van/volt.
február 24, 2010 at 15:10 du.
majd kiderul nem sokara, ha zuhan a bix, akkor igazad volt.
február 24, 2010 at 16:49 du.
Igy van, moviesite 2 szerveret lefoglaltak.
február 24, 2010 at 17:42 du.
remélem mindenki örül most ( smsweb )
február 24, 2010 at 20:27 du.
Saját magukat szivatják
március 19, 2010 at 14:48 du.
Középiskolás koromban egy tavasszal pincebuliban, és osztálykiránduláson is nagyon sokat hallgattuk Michael Jackson Dangerous című albumát. Remek dalok, tökéletes, dinamikus hangzás, mienk a világ-feeling…
A halálakor érintett meg igazán, hogy – bár nem voltam kifejezett rajongója – mégis milyen komoly része volt a fiatalságomnak. Úgy gondoltam – ahogy sok más előadóval is szoktam – megtisztelem őt azzal, hogy eredetiben megvásárolom ezt a lemezét.
Mindegyik lemezboltban csak ún. “digitally remastered” változat volt, hát gondoltam nagy baj nem lehet belőle (én is stúdiózom), és megvettem. A csalódás ekkor ért.
A lemezre a hanganyag összekompresszálva (akik nem tudnák mi az, csak úgy írnám körül, hogy Danubius Rádió hangzás), az eredeti, dinamikus hangzást teljesen szétrombolva került. Értem én, hogy metrón, meg zajos utcai környezetben jobb, nem kell a hangerő után nyúlkálni, de Jackson az eredeti hangzásában IS jól szólt, és erre egyáltalán nem volt szükség!
A lemezt ezek után feltettem a polcra, letöltöttem torrentről az eredetit, flac-ban, és azt hallgatom, nosztalgiázva…
Ez volt az utolsó eredeti lemezvásárlásom. A kiadóknak meg dugjanak az összes testüregébe SÜNT, kétszer!