Bár a nemrégiben kiadott IFPI statisztika jelentős emelkedésről (25%) számol be a digitálisan értékesített zenék piacán, a szövetség mégsem elégedettek a számokkal.
Sajnálkoznak azon, hogy a kiadók bevétele ismét esett a fizikailag eladott médiák piacán, 7%-al. És ahogy szokott lenni, most sem magukban, vagy az árképzési stratégiákban keresik a hibát, hanem a felhasználókban. Saját becslésük szerint a zeneletöltések nagy része – 95% – még mindig illegális.
Pedig a digitális piac erős fejlődésbe kezdett, egyre több használható on-line bolt nyílt. A nagyok persze még mindig az iTunes és az Amazon, de más piacokon is vannak már ilyen kezdeményezések. Itt van példának Latin Amerikában a Mixup, ami DRM-mentes mp3-kat kínál, elsőként ebben a régióban.
Európában további vezető online értékesítő a 7digital, a Tesco (!), a HMV és a Play.com. A felhasználók interneten gyakrabban vásárolnak különálló számokat, mint egész lemezeket.
A top 10 értékesített zeneszám 2008-ban:
A zene digitális forgalmazása egyébként 20%-kal nőtt, és a játékok mögött a második helyen áll, messze megelőzve a napilapokat, magazinokat vagy akár a filmeket.
A legnagyobb elektronikus piac egyébként még mindig Amerika (39%), mögötte jelentős lemaradással Japán (19%) és az Egyesült Királyság (16%) áll.
Az IFPI ismét megpendítette azt, hogy az internetszolgáltatókkal kell jobban együtt működniük. A lényeg az lenne, hogy a warezoló felhasználókra az ISP-k fejtsenek ki nagyobb nyomást. Figyelmeztetések a helyes hálózathasználatra, majd az ügyfél szolgáltatásának felfüggesztése, egy vagy több hónapra. Igen, ez már mindenkinek ismerős lehet, ez a három csapás elve.
(via ifpi)
január 20, 2009 at 11:37 de.
Nos igen. Mindig ezek a csúnya letöltők. De ott a példa, hogy a csúnya letöltők pénzért is töltenek le, de csak 1-2 arra érdemes számot. Itt kéne észrevenni, hogy bár sokan szeretik a szart, nem sokan fizetnek érte. De ha a sok szar között van 1-2 érdemleges nem szar, azért még pénzt is áldoz az ember.
január 20, 2009 at 11:38 de.
hát, én ezek közül még letölteni se töltenék le egyet se, nemhogy megvenni…
egyébként meg agyon van már rágva a téma.
január 20, 2009 at 11:39 de.
ők még mindig azthiszik hogy csak más lehet a hibás 🙂 ennek örömére letöltöttem az első tizet 🙂
január 20, 2009 at 11:41 de.
heh ezekrol a ferdeszemu trackekrol sose hallottam…
január 20, 2009 at 11:47 de.
pedig nagyonsokan szeretik….
föleg a plaza… meg az egyes etnikumok…
január 20, 2009 at 14:05 du.
Az szép, a 10 -ből 5 zenéről még hallani sem hallottam.
Azért érdekes dolog ez is..
Ha már ennyien letöltik, csak elmegy a híre, hogy ez egy jó zene..
De nemtudom, lehet, hogy csak én járok csukott szemmel. 🙂
január 20, 2009 at 15:45 du.
😀 Ó, igen! Hát ez is eljött! Egyetlen egyet sem ismerek a fenti listából, soha nem is hallottam az előadókról! Sajnálom, kedves marketing-média-és egyéb szakemberek. Úgy tűnik nem vagyok tagja (ezen) fogyasztói társadalomnak. Dejó!
január 20, 2009 at 19:05 du.
ezeket a zenéket ki tölti?…
január 20, 2009 at 19:26 du.
Nem mintha én áldoznék pénzt ezeknek az előadóknak vagy bárkinek az albumára, mivel nálam is igaz, hogy általában egy-két szám tetszik csak 10-12-ből. Na de azért ennyire szemellenzősnek sem kell lenni, mert ha csak jössz-mész a világban, akkor is hallod ezeket a számokat (akár egy bevásárlóközpontban). Persze lehet, akik nem ismernek semmit, ami kicsit is populárisabb, azok fel sem állnak a gép elől, amivel viszont én nem büszkélkednék., mert számomra meg ez nem elfogadható életstílus (már ha az). Én speciel 10-ből 8-at ismerek és szeretek is ezek közül, és ehhez nem kell más, csak hogy van egy húgom, akinek más a stílusa és letölti ezeket, megmutatja, és ha tetszik, tetszik.
Azért azt megjegyezném, hogy nem véletlenül ezek a számok elérhetőek ilyen formában, mivel az emberek nagy része ezt hallgatja. Ti, akik nem ismeritek, ti vagytok kevesebben, sajnálom.
Én azért speciel örülök, hogy még mindig minden stílusban mindenki megtalálhatja a neten valamilyen formában, ami neki tetszik, és ha valaki pénzt szán rá, akkor hajrá, aki nem, mert letölti, az is örüljön. Mellesleg nekem tetszik, hogy számokat lehet venni, nem kell egész albumot, ha már fizetek érte, még válogathatok is.
Arról meg hogy internetszolgátatókat próbálnak ilyen-olyan lépésekre sarkallni / kényszeríteni, azt gondolom, hogy a törvények kuszaságai és rései miatt szerintem nem annyira vészes a helyzet, és mint azt már más témánál más is mondta, a szolgáltató is a felhasználóból él, szóval kétlem, hogy sokat kockáztatnának ilyen lépésekkel.
január 20, 2009 at 20:55 du.
Sry, de én sem hallottam ezekről a “művészekről” soha. Talán a 8.-nak ismerősen cseng a neve, de azért nem esküdnék meg rá. Már az is nevetséges, hogy “artist”-ként vannak feltüntetve, amikor nyilvánvalóan nem azok. Jól eladható zeneipari termékek, azt aláírom, de a művészet énnálam nem itt kezdődik.
január 21, 2009 at 1:02 de.
Azért nem hallottál róluk, mert mind egyslágeres szutyok előadók, és az emberek max. letöltik azt az egy slágerüket, mintsem hogy le legyenek húzva egy full CD árával.
január 21, 2009 at 9:33 de.
Max általában elég jó meglátásaif vannak, bár néha azt érzem, hogy te mindig mindent tudsz, de most elég nagyot tévedsz. Alicia Keys é Timbaland például évek óta tevékenykednek az utóbbi igaz, főleg producerként, de más előadók is vannak a listában, akik már több számot is megértek. Az, hogy neked nem ez a stílusod, az nyilván nem baj, de akkor ha nem ismered őket, ne mondj róluk semmit, lécci. Hozzáteszem, hogy ez most eléggé elszomorít, mert az eddigi kommentjeiden is elgondolkozom, hogy vajon mennyire vágtad a témát, amikor kőkeményen hozzászóltál (mindig).
január 21, 2009 at 12:28 du.
Hát, én teszek nagy ívben a zeneiparra.
Én letöltöm a zenét, minthogy megvegyem. Az ingyennél nincs jobb ajánlat.
Így is betegre keresik magukat szegénykék, egy-két kósza koncert, ugye…
Ennél komolyabb dolgok kapcsán nem érzek megbánást, nemhogy “letölteni a művész szellemi termékét” ha-ha-ha jó vicc…
Oldják már meg a problémáikat ne mi foglalkozzunk már vele, az ő pénze van benne, akkor keressen megoldást. Élnek a csillogó kis világukban aztán van pofájuk sírni a cúnya cúnya letöltők miatt? Álszent mind.
január 21, 2009 at 12:37 du.
Ezeket a számokat miből állapítják meg? Hasra ütés?:
Az Interneten gazdára találó dalok 95 százaléka illegálisan jut el a zenehallgatóhoz. Ez az IFPI szerint nagyjából 40 milliárd(!) jogsértő file-megosztást jelent. Az Egyesült Királyságban ez éves szinten 180 millió fontos veszteséget okoz a kiadóknak, a jogvédők állítása szerint, ami 2012-re összesítve meg fogja haladni az 1,1 milliárd fontot. Az IFPI bejelentése értelmében 2007-ről 2008-ra közel meghatszorozódott a dalok jogsértő módon való elérhetősége: míg tavalyelőtt 550 ezret azonosítottak be, tavaly már 3 milliót.
január 25, 2009 at 15:01 du.
krix – ez mind nagyon szép, de: Alicia Keys csak előadóművész. Vagyis az arcát adja csak a produkcióhoz, meg a hangját. Ha lefutott lesz, senki nem fog emlékezni rá. Az ilyen előadóművészek 2-3 éves ciklusokban váltogatják egymást. Jennifer Paige, Dido, de akár mondhatnám még Beyoncé-t is, ő is eléggé lefutott már. Ismerősek, nem? Megnyer egy Emmy-t, meg hasonlók, aztán megy a pincébe. Vannak még sokain így ezzel. Timb(er/a)land meg kb. Kozsó funkcióját tölti be az amerikai szórakoztatóiparban, menedzsel vagy tíz lightos bandát, akik úgy tűnnek el mint a fecske ősszel, mellette kidob néhanapján saját név alatt egy lemezt, aztán csak megítélés kérdése, hogy ezeket tucatterméknek vagy kiugró teljesítménynek ítéli-e meg az éppen aktuális célközönség, aztán adios, ezzel ő is megy majd a kukába.
január 28, 2009 at 0:57 de.
Egy zenekarnak úgyis a koncertezés adja a bevételei döntő többségét. Ezek a számomra ismertelen figurák meg lényegtelenek. Ha nem 5rugó lenne egy új lemez akkor vennék a letöltés mellett.
február 4, 2009 at 13:50 du.
“Még mindig sokat töltünk zenét”
és még mennyit fogunk…