A szerzői jog egy igen bonyolult és összetett dolog, és sokan nincsenek tisztában a törvényekkel, hogy mit szabad, mit nem. Nem árt ezen változtatni, így megpróbálunk pár alap dolgot összeszedni, amik hasznosak lehetnek.
Elsőként lássuk mindennek az alapját, az ide vágó törvényi passzust:
Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.- A szabad felhasználás esetei 35. §. (1)
Amit ebből leszűrhetünk az pedig a következő: az átlag, otthoni felhasználók szabadon másolhatnak, tölthetnek le filmeket, sorozatokat, és különböző zenei fájlokat – természetesen úgy, hogy ezekkel nem szereznek semmilyen extra profitot.
A törvény a szabadon másolható javak alól egyértelműen kivonja a szoftvereket. Tehát a lefelé irányuló töltés ezen dolgok esetében Magyarországon teljesen legális dolog. Más az állás viszont a feltöltéssel, ismét jön egy rövid jogi idézet:
A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét – másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon – a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. – A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga 26. § (8)
Ez a passzus, bár nincs nevén nevezve, de egyértelműen a hálózatokon és így az Interneten történő megosztásra vonatkozik.
Mivel a BitTorrent technológia alapja az, hogy már letöltés közben a kliens a letöltött szeletekből fel is tölt a boly tagjainak, így ha szerzői jogvédett anyagot töltünk le BitTorrent programmal, máris törvényt szegtünk. Persze vannak kerülő utak, ilyen például a feltöltési sebesség korlátozása 0 kbyte/s-re, ám ekkor a legtöbb kliens a letöltést is visszafogja – érthető, hiszen ezzel a torrentezés aranyszabályát sértjük meg. A privát oldalakon pedig a feltöltés mennyisége is fontos, hiszen a le- és feltöltésből számított arány alapján ítélnek meg bennünket.
A Direct Connect (DC) fájlcserélő programok azonban más módon működnek. A feltöltés elvileg nem szükségszerű a letöltéshez, és a letöltés nem hozza magával az egyidejű feltöltést is. Természetesen a DC is megteremti a lehetőséget a feltöltésre, sőt a legtöbb DC hub-on a csatlakozáshoz és a letöltéshez szükséges egy bizonyos mennyiségű megosztás is. A megosztásunkat mi állíthatjuk össze, így szabályozhatjuk, hogy teljesen legális, továbbadható anyagokat osszunk meg másokkal. Ebben az esetben ha a fent említett “törvényes” dolgokat töltjük le, akkor nem követünk el törvényszegést.
Az úgy nevezett direkt, egy klikkes letöltés is teljesen legális egyébként. Ez alatt a RapidShare-t és társait értjük, amik egyébként meglepően nagy forgalmat bonyolítanak le az interneten. Az ilyen szolgáltatók ügyesen egyensúlyoznak a jogi szabályozás határvonalain. Az ilyen ügyeskedés miatt nincs ezeken a file hosting oldalakon közvetlen kereső is például. A tartalmak eléréshez pedig más, külső oldalakat használnak a feltöltők, amiken egyszerűen csak linkeket helyeznek el.
Aki tovább akar tájékozódni a szerzői jog témában, az a http://www.mszh.hu/jogforras/jogforras_szjog/ címen megtalálja a törvényeket elektronikus formában.
január 6, 2009 at 14:17 du.
ha valamit letöltök és vissza csak 0,99-ig seedelem akkor gyakorlatilag senki se kapja meg tőlem 100%-ban a cuccot. és 99,9%-ban megkapott fájl még csak egy nagy semmi mert nem lehet vele mit kezdeni.
ezért írtam hogy szerintem a seedelés nem illegális
január 6, 2009 at 15:06 du.
Tévedsz. A nyilvánossághoz közvetítés a jogtulajdonos kizárólagos joga, s ha nem kapsz engedélyt erre, akkor a legkisebb részt sem oszthatod vissza az alkotásból. Ezért nem legális a seedelés…
január 6, 2009 at 22:02 du.
Chamea, szerintem ha nem magad keszited a masolatot akkor azt massal keszitteted. Csak olvasasmod es ertelmezes kerdese.
január 6, 2009 at 23:11 du.
@JonC
Ártalmatlan, de leginkább FELHASZNÁLÓBARÁT kis ketyerék. 😀
Biztos találkoztál már ilyennel…
január 6, 2009 at 23:16 du.
@enti – “35. § (3) Nem minősül szabad felhasználásnak – függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.” – én úgy értelmezem meg más is ezt a rendelkezést, hogy valakivel letöltetem és/vagy kiíratom adathordozóra, hogy később azt odaadja nekem, azt nem szabad. Légyszi írd le, hogy te hogy értelmezed azt a jogszabályt, mert szerintem te a másolatkészítés alatt a feltöltést érted, ami egyébként is engedélyköteles.
január 7, 2009 at 6:27 de.
Jók az ilyen írások, csak még mindig nem érzem elég alaposnak, főleg, hogy egy kalózkodást támogató oldalon született. Persze rengeteg ilyet írtak már szaklapokban is, Indexen is, nyilván nagyrészt áll, de az lenne az igazi, ha egy hazai és nemzetközi szerzői jogi ügyekben egyaránt több évtizede járatos, naprakész, a precedensek terén is képben levő jogász írna a témáról. (Hozzáteszem, én jogi analfabéta vagyok, nem azért okoskodok, mert tudom a válaszokat, hanem mert szeretném tudni.)
Mi van például a DMCA-vel? Nem kavar be?
A saját gyári termékről Artisjus matricás hordozóra saját másolattal mi van? Ez sok esetben DRM feltöréssel jár (egyebek mellett DMCA sértéssel), ezeken túl a hordozón olvasható apróbetű (szerződésnek számít?) megsértésével is, hiába van a másik serpenyőben a befizetett jogdíj. Nekem úgy tűnik, hogy noha ezt elviekben jobban támogatnák, ahogy tették régebben is, ma a szerződésekkel (egy Blu-ray mesefilm megnézése előtt a gyereknek 57 oldalas EULA-t kell elfogadnia) és technológiákkal lényegében bűnösebb dolog, mint letölteni.
Mi van, ha már nem eredeti termékről készít az ember másolatot, konkrétan például nem látja a lemezen szereplő, ezt tiltó apróbetűt, és a filmről is leszedték már a “nem lopnál” és hasonló reklámokat, ez esetben ezek nem ismerete miatt ezek már nem érvényesek?
Mi van az idézéssel? Felmerült, hogy egy százalékot sem lehet seedelni, ugyanakkor tudtommal van valami jogszabály az idézésre, és nem csak szövegesre, ráadásul ez valószínűleg lazán van lefektetve, tágan értelmezhető (az irodalmi elit mostanában az intertextualitáson rugózik). Pár mondatot szövegből forrásmegjelöléssel tudtommal lehet idézni, akár forrásmegjelölés nélkül is (csak nem illik, esetleg Creative Commonsba is ütközhet, ha úgy védték le a művet), méret sincs meghatározva, de valami törvényi szabályozás azért van. Bevett gyakorlat az is, hogy az MP3 boltokban fél perces preview-t lehet hallgatni, ennyit gondolom bárki közzétehet (bár lehet, hogy a törvény tiltja, csak a jogalkalmazók tűrik), hasonlók a filmrészletek a YouTube-on (ott inkább az aláfestő zenék miatt van a sok izmozás).
Az jó, hogy a cikk kitér arra, hogy a legtisztább mód most a Rapid és a DC (ha az ember semmi jogvédettet nem oszt meg, mondjuk pár netlabel teljes anyagát, MEK-et, Gutenberget, Linuxokat lehet) és a Torrent a visszaosztás miatt törvényt sért, de talán még alaposabban kellene sorolni, tisztázni a módszereket, például, ha valaki fizet FTP-ért, akár SMS-sel, vagy a gyorsabb Rapidért, esetleg Rapid klónokon letöltés közben reklámot néz, azzal, ahogy én értelmezem, már bűncselekményt követ el, ugye a citált “jövedelemfokozás”. Sajnos ezek sem kerek dolgok számomra, olvasnék ilyesmiről is egy igazán hozzáértő tollából.
Aztán mi van a határokon és akár az EU határon átívelő letöltéssel, minden nemzetközi, szomszédos és helyi export- és importtörvényre, megegyezésre is áll-e a fenti cikk?
Szóba került még a hozzászólások között a külső linkelés, hogy szabad-e vagy sem. Én eddig úgy tudtam, hogy szabad, “talált” linknél elméletileg tiszta a linkelő keze (vagy fordítva, ha a tilos, és a Google dobja ki, a Google is sáros). A netes őskorban sokáig tilos volt, ha jól emlékszem, emiatt kaszálták el sok-sok éve a legnagyobb francia ingyenes tárhelyszolgáltatót is, aztán jöttek a fordított precedensek, a szólásszabadsággal érvelések, és a linkelés zöld lett. Persze lehet, hogy rosszul tudom.
Off: Ezt az “építészeti művest” eddig nem hallottam, eszerint azok is törvényt sértenek, akik újramodellezik az épületeket a Google Earthbe. Mondjuk ártalmatlanok, biztosan nem vadásznak rájuk a zsaruk.
Hozzáteszem, a mások által is kiszúrt “A törvény a szabadon másolható javak alól egyértelműen kivonja a szoftvereket. Tehát a lefelé irányuló töltés ezen dolgok esetében Magyarországon teljesen legális dolog.” részlet valóban félreérthető, főleg ilyen tördeléssel, a második mondat alanya szerintem nem az előtte levőé (szoftverek) akart lenni, hanem az előző bekezdésé (filmek, sorozatok, zenei fájlok), nem szerencsés ilyen baki a tutit megmondó cikkben benne hagyni, sokan azt olvassák ki, hogy a szoftver okés, pedig pont az a legkevésbé az, azt üldözik legjobban.
január 8, 2009 at 0:36 de.
Mindenkinek kell fizetni es minden formaban.
http://www.vallalkozoinegyed.hu/20090107/zenehasznalat_vendeglato_es_kereskedelmi_vallalkozas_szamara_tarifa_artisjus_jogvedo_iroda
január 8, 2009 at 13:20 du.
@G “ha kell pénzért áruljam” te az smswebesek mellett vagy? Húzz a pokolba!
január 8, 2009 at 22:50 du.
Chamea, en ugy ertelmezem, hogy az amit te letoltesz valaki mastol az mar egy masolat. A letoltes muvelete nem egyezik a masolas muveletevel. Tehat valahol valaki mar lemasolta a muvet aki nem te voltal. Maskeppen fogalmazva – mas szemellyel masoltattad le a muvet (keszittetted el a masolatot).
Remelem ertheto.
január 9, 2009 at 10:13 de.
Nem vagyok mellette sőt nem töltöttem onann semmit soha.Én az mellett vagyok hogy károsítsuk ezt a sok nyomorultat aki ebből a dolgokból tömik a zsebüket és a vérünket szívják.Magyarul a mi pénzünkből baxogatnak minket,de látom hiába magyarázom ezt sok itt a takony gyerek ezek ezt nem élik át csak töltenek ezerrel….
január 9, 2009 at 11:33 de.
Én meg azt nem kívánom azoknak, akik eléneklik a zenéket meg filmet csinálnak, hogy éhen halljanak, de a rendszeren, ami van, változtatni kellene, az fix. A ProArt igazgatója nem éli át azt, amit pl a zenészek, hogy ő dolgozik meg valamiért és mások élnek meg belőle, de ez még nem elég, különféle zaklató spamekkel szórják tele az emberek levelesládáját. Nem megfelelő spamszűrő kellene, hanem a Horváth Péter Úrnak az egész szolgáltatási láncot kellene felszámolni, úgy, ahogy 2000 magasságában a RIAA meg az MPAA az E2DK rendszert és akkor happy end lenne. Nekik is össze kellene fogniuk az ASVA-val, de ő neki a legnagyobb baja a DC++ hubok. Arról jön max 40K-val, smswebről meg akár 100 megával. Jól olvastátok kedves zenészek, filmkészítők: AKÁR 100 MEGÁVAL. Csak összefogással fog menni, hogy felszámoljuk, eltakarítsuk a mocskot, máshogy nem.
február 4, 2009 at 13:54 du.
Őszintén kit érdekel ez a rizsa?Eddig leszedtem ami kell ezután is lefogom,szarok én a kiadóra,előadóra stbre akik ebből milliókat szakítanak így is ha 8000-en letöltik a műnek nevezhető hányadékjukat.Cserélnék én brifkót így is bármelyikel.