A szerzői jog egy igen bonyolult és összetett dolog, és sokan nincsenek tisztában a törvényekkel, hogy mit szabad, mit nem. Nem árt ezen változtatni, így megpróbálunk pár alap dolgot összeszedni, amik hasznosak lehetnek.
Elsőként lássuk mindennek az alapját, az ide vágó törvényi passzust:
Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.- A szabad felhasználás esetei 35. §. (1)
Amit ebből leszűrhetünk az pedig a következő: az átlag, otthoni felhasználók szabadon másolhatnak, tölthetnek le filmeket, sorozatokat, és különböző zenei fájlokat – természetesen úgy, hogy ezekkel nem szereznek semmilyen extra profitot.
A törvény a szabadon másolható javak alól egyértelműen kivonja a szoftvereket. Tehát a lefelé irányuló töltés ezen dolgok esetében Magyarországon teljesen legális dolog. Más az állás viszont a feltöltéssel, ismét jön egy rövid jogi idézet:
A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét – másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon – a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. – A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga 26. § (8)
Ez a passzus, bár nincs nevén nevezve, de egyértelműen a hálózatokon és így az Interneten történő megosztásra vonatkozik.
Mivel a BitTorrent technológia alapja az, hogy már letöltés közben a kliens a letöltött szeletekből fel is tölt a boly tagjainak, így ha szerzői jogvédett anyagot töltünk le BitTorrent programmal, máris törvényt szegtünk. Persze vannak kerülő utak, ilyen például a feltöltési sebesség korlátozása 0 kbyte/s-re, ám ekkor a legtöbb kliens a letöltést is visszafogja – érthető, hiszen ezzel a torrentezés aranyszabályát sértjük meg. A privát oldalakon pedig a feltöltés mennyisége is fontos, hiszen a le- és feltöltésből számított arány alapján ítélnek meg bennünket.
A Direct Connect (DC) fájlcserélő programok azonban más módon működnek. A feltöltés elvileg nem szükségszerű a letöltéshez, és a letöltés nem hozza magával az egyidejű feltöltést is. Természetesen a DC is megteremti a lehetőséget a feltöltésre, sőt a legtöbb DC hub-on a csatlakozáshoz és a letöltéshez szükséges egy bizonyos mennyiségű megosztás is. A megosztásunkat mi állíthatjuk össze, így szabályozhatjuk, hogy teljesen legális, továbbadható anyagokat osszunk meg másokkal. Ebben az esetben ha a fent említett “törvényes” dolgokat töltjük le, akkor nem követünk el törvényszegést.
Az úgy nevezett direkt, egy klikkes letöltés is teljesen legális egyébként. Ez alatt a RapidShare-t és társait értjük, amik egyébként meglepően nagy forgalmat bonyolítanak le az interneten. Az ilyen szolgáltatók ügyesen egyensúlyoznak a jogi szabályozás határvonalain. Az ilyen ügyeskedés miatt nincs ezeken a file hosting oldalakon közvetlen kereső is például. A tartalmak eléréshez pedig más, külső oldalakat használnak a feltöltők, amiken egyszerűen csak linkeket helyeznek el.
Aki tovább akar tájékozódni a szerzői jog témában, az a http://www.mszh.hu/jogforras/jogforras_szjog/ címen megtalálja a törvényeket elektronikus formában.
január 4, 2009 at 20:00 du.
Érdekes kis cikk,az utolsó elötti bekezdés érdekelne engem bővebben.Tehát ha nekem egy olyan oldalam van ahol példáúl rapidshare linkek vannak fent,és az oldalam tárhelyén egyetlen zenefájl sem található akkor ez teljesen legális !?!?
január 4, 2009 at 20:06 du.
Hat erdekes. Foleg, hogy egy tavalyi radiofelvetelben egyertelmuen kijelentik, hogy feltoltes se illegalis.
“Letolteni szabad, feltolteni is, hacsak nem keres penzt vele az aki feltolt…”
http://www.enyingifoci.extra.hu/936mhz.mp3
január 4, 2009 at 20:06 du.
Hát én már jó sok pénzt köszönhetek a G1-CiNEDUB relanzáknak …. ;]
Viszik a filmeket, mint a cukrot … ;]
január 4, 2009 at 20:18 du.
Úristen, kérlek, legalább ne írd le, hogy “relanz” akkora gáz. Mért nem lehet angolul kiejteni: Rilíz-nek?
Jesszus…
Amúgy érdekes cikk. Én akkoris bittorrentet fogok használni 😀
január 4, 2009 at 20:19 du.
Ez egy jó cikk, remélhetőleg eljut sok emberhez akikben eddig kétségek merültek fel. Köszi.
január 4, 2009 at 20:28 du.
“A törvény a szabadon másolható javak alól egyértelműen kivonja a szoftvereket. Tehát a lefelé irányuló töltés ezen dolgok esetében Magyarországon teljesen legális dolog.”
Ha a törvény kivonja a szabadon másolható javak alól a szoftvereket, tehát a törvénybe ütközik azok másolása/letöltése, akkor hogyan jött ki az a konklúzió, hogy Magyarországon “ezen dolgok esetében” (ami a szövegkörnyezetben a szoftverekre utal) teljesen legális dolog?
január 4, 2009 at 20:38 du.
kocka most keménykedni akart meg lehúzni a cindedubos releaseket:) a relanzáknak a fos cuccokat hívják p2p-s/ ftp-s környezetben:)
Kocka én ezt a helyedben a bh staffnak is benyögném Bithumenen.. osztatlan sikert aratnál:) Vagyis ott te már nem osztanál vissza semmit oda 😀
január 4, 2009 at 20:38 du.
@kocka:
Ha jól értelmezem azt amit írtál, akkor azt tudom mondani, hogy ezt nem kéne reklámozzad!
Tehát pénzért eladod a Cinedub “rílizeket”. Belegondoltál abba, hogy azok a srácok akik ezt csinálják egy kanyi vasat sem kérnek sem tőled, sem mástól? Tök ingyen csinálják és szerintem nem kevés időt fektetnek ebbe bele. Te mondjuk mit tennél egy fordított helyzetben? Ilyen munkákat állítanál elő, mondhatni mások szórakoztatására, természetesen non-profit alapon, aztán jön valaki, hogy Ő mennyit keresett ezzel…
január 4, 2009 at 20:43 du.
@Tschöppy: filmekre, zenékre gondolt a cikkírója
január 4, 2009 at 20:43 du.
“Hát én már jó sok pénzt köszönhetek a G1-CiNEDUB relanzáknak …. ;]
Viszik a filmeket, mint a cukrot … ;]”
Legalább lenne annyi eszed, h nem reklámozod, ha már ilyenekből élsz ingyen…
Nem árt ha valaki tiszta vizet önt abba a bizonyos pohárba, jó cikk!
A lényeg ettől sajnos nem változik: a torrent társadalom mind a jogvédők, mind a szolgáltatók által nem kívánatos közeg, ezért megy a b*szogatás…
január 4, 2009 at 21:03 du.
érdekes cikk. Szoval az utolső elötti bekezdésben az van hogy ilyen rapidra lehet feltenni cuccot és megosztani? mer egy oldalt ilyenért kapcsolták le mert vmi buzi gyerek feldobta őket és még a mentést se kapták meg :S DWP akkor még DWT volt 🙂
január 4, 2009 at 21:08 du.
jó cikk, de maguk sem tudják mit szabad mit nem
január 4, 2009 at 21:38 du.
@Slow_Motion: Ebben a rádióadásban csak azt mondják, hogy volt már olyan bíró, aki kimondta, hogy nem illegális feltölteni, ha nem származik belőle jövedelme az illetőnek. Sajnos itthon nincs precedensjog, így az aktuális bírótól függ, hogy szabad-e feltölteni. Jelenleg is folyik olyan eljárás (sajnos az ismerősi körömből tudom), amiben egyszerű otthoni dc-zők a vádlottak.
január 4, 2009 at 21:53 du.
@kocka: Te egyre több hülyeséget követsz el úgy érzem. Reklámozod hogy mások alkotásaiból pénzt csinálsz míg a szerencsétlen kis blogodon, hónapokig kint volt a neved, elérhetőséged, amit szerintem bárki ismerhet akinek egy csöppet is ellenszenves vagy az interneten folytatott netcigánykodásod következményeképpen 😉
Ajánlom húzd le a rolót a kis smswebeden, és a tanulásra koncentrálj, mert ha mégegyszer hallok rólad valahol, akkor én fogok tenni róla hogy egy szép látogatást tegyél egy kihallgatás erejéig a kedves magyar hatóságoknál. (Félreértés elkerülése végett semmi személyes ellentét nincs, pusztán az smswebek, és a kis 17 éves keménygyerekek iránti ellenszenvem )
január 4, 2009 at 21:57 du.
k0cka csak gratulálni tudok a teljesítményedhez
január 4, 2009 at 22:01 du.
Olvasom a sok ökörséget más oldalakon meg itt is hozzászólásokban, hogy az ASVA, BSA, ProArt stb. is illegálisan töltöget le torrenten, mert megoszt. Tegyük ezt is kicsit tisztába, a jogszabály így szól: “A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét – másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon – a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. ” – Mivelhogy nyomozás folyik, nyilván értesítik erről a tényről a jogtulajdonost, aki a szerzője a műnek és engedélyt szokott ilyenkor adni. Nem maga a torrentezés a saját maga feltöltésével illegális, hanem azért törvényellenes, mert nem kért a feltöltő engedélyt a szerzőtől. Akár szóban, akár írásban mondjuk a NOX együttes vagy az őt képviselő Artisjus engedélyt adott a mű közvetítésére a feltöltőnek és ennek tényéről a nyomozóknak nyilatkoznak, mikor megkérdezik őket, akkor a feltöltő mentesül a büntetőjogi felelősség alól. Az tény, hogy a jogi szabályozás is rossz, de akkor is törvényben ez le van írva és a bíróságok is meg a rendőrök is hatályos jogszabályok és törvények alapján kötelesek dolgozni.
január 4, 2009 at 22:07 du.
Az tény, hogy a ProArt igazgatójának nem kellene a DC hubon a fake és a 0 megosztókat is feljelentés alá vonni, mert ők nem sértenek jogot, csak a minimális megosztást játsszák ki, ami nem törvényellenes, bár azt sem értem, hogy akinek 0 megosztása van, annak hogyan férhet hozzá a szövetség a szerzői jogokért nevű szervezet az IP-jéhez operátori segítség nélkül, mert a kliensben ki kellene írnia az üres lista feltöltése helyett, hogy attól a felhasználótól nincs mit letölteni, mert nincs megosztása. Ebben a DC++ kliensszoftver írói is hibásak.
január 4, 2009 at 22:24 du.
“Olvasom a sok ökörséget más oldalakon meg itt is hozzászólásokban..” – es irod is
január 4, 2009 at 22:33 du.
A rapidshare-val annyi a helyzet, hogy valóban a le meg a feltöltés az legális, viszont ott a linkelést, mint közzétételi formát köti meg a jog, ott az számít közzétételnek, az mp3 portalról a ProArt már egy nagy halom linket töröltetett. Van linkelési jog is, tehát az a közzétételi forma is jogdíjköteles. Ha valaki rapidosat/fsxeset/datasat/stb. linkel, jogot sért vele.
január 4, 2009 at 22:34 du.
A rapids hare-val annyi a helyzet, hogy valóban a le meg a feltöltés az legális, viszont ott a linkelést, mint közz étételi formát köti meg a jog, ott az számít közzétételnek, az jó pár ilyen nyitott oldalról a ProArt már egy nagy halom linket töröltetett. Van linkelési jog is, tehát az a közzétételi forma is jogdíjköteles. Ha valaki rapido sat/fs xeset/dat asat/stb. linkel, jogot sért vele.
január 4, 2009 at 22:41 du.
Mystikal, a rapidnál a linkelés jogdíjköteles, a le meg a feltöltés nem.
január 4, 2009 at 22:45 du.
“A törvény a szabadon másolható javak alól egyértelműen kivonja a szoftvereket. Tehát a lefelé irányuló töltés ezen dolgok esetében Magyarországon teljesen legális dolog.”
LOOL elolvastad amit írtál?
január 4, 2009 at 22:49 du.
én csak azt nem értem hogy miért illegális seedelni valamit?
max akkor lenne illegális ha 1.0 arányig visszaosztanám de ha csak 0,99-ig akkor úgy is vehető hogy nem adtam meg másnak mert elvileg nem kapta meg 100%-ban 😀
meg ugye a bittorrent nem egyben küldi az adatot hanem milliónyi kis darabban többtucat vagy többszáz másik usernek szóval lehet hogy az én feltöltésem senkinél nem eredményezett teljes fájlt csak 1-1 részét.
január 4, 2009 at 23:01 du.
Ha már úgy is a szoftvereknél tartunk és ilyen sok hozzáértő ember van itt, kérdeznék vmit:
Van 1 TELJESEN JOGTISZTA xp-m gyári cd-n továbbá megvan hozzá az összes matrica ami a gépen volt amihez adták.
Újraraktam a rendszerem és azóta nem hajlandó magát aktiválni és új termékkulcsot kér… :@
Azon felül h Bill bekaphatja a f*szomat, miért csinálja ezt és hogy lehet kikerülni/megszüntetni ezt, mert eléggé vérlázító, h jogtiszta Windowsom van és nem tudom regisztrálni, ergo olyan mintha vhonnan letöltöttem volna, és vhogy semmi hangulatom 30naponta újrarakni…
január 4, 2009 at 23:08 du.
@spy666: microsoft hungary -nál próbálkoztál már? amennyiben nem, célszerű lenne megejteni! 🙂
január 4, 2009 at 23:08 du.
spy666: májkrémszaft termék.. 🙂
január 4, 2009 at 23:19 du.
Majd ha egy jogásztól hallom ezeket, majd akkor elhiszem.
január 4, 2009 at 23:41 du.
Kedves cikkíró!
Valami szövegértelmezési gubanc lesz itten az említett mondattal kapcsolatba:
“E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.”
Vagyis amit a rendelkezés megfogalmaz, az rohadtul nem vonatkozik a fentebb említett esetekben, vagyis ezeket a dolgokat semmilyen lehetséges módon nem szabad “magáncélra lemásolni”.
Ezért van az, hogy filmet, sorozatot, mp3-at (mert ez már nem élő zenének a rögzítése az esete) bármikor letölthetsz, de ha a Windows legújabb verzióját akarod a vinyódra lerántani, akkor megraknak hátulról majd a zárkában a melegek, mert az nem engedélyezett tevékenység.
Tulajdonképpen amikor te csinálsz egy mobiltelefonos videót Dj Bobo fantasztikus koncertjéről és feltöltöd a Youtube-ra, már a készítésnél jogot sértettél, a feltöltésről és megosztásról nem is beszélve 🙂
Rapidshare meg felszólításra azonnal törli a jogsértő adatokat, ahogy azt az smsweb-es szolgáltatók is teszik. Rapidshare-nél annyi a különbség, hogy secperc alatt visszatöltik újra és mire megint beszólnak, hogy töröljétek le megint, eltelt egy halom nap. Egyébként rapidshare úgy egyensúlyozik a jogvédőkkel, hogy első szóra azonnal töröl. Ez egy dicséretes jogkövető magatartás, de az újbóli feltöltés ellen nem véd és ezért él még mindig ilyen jól rapidshare, mert az előszűrést nem akarja megvalósítani. Youtube-ban van ilyen előszűrés, de általában csak a címekre vonatkozóan működik, illetve ha valaki pont ugyanazt a videófájltt akarja feltölteni, ami már egyszer ki lett tiltva. (ilyenkor kell levágni 1 mp-t a videóból, így máris más lesz a hash és engedi publikálni youtube :D)
január 4, 2009 at 23:43 du.
teejay erdekes felvetes
január 4, 2009 at 23:51 du.
Ha géphez volt, akkor valószínű OEM verzió, ergó az csak az eredeti gépen jogtiszta, másra nem telepíthető, hiába van meg a CD és a matrica is.
Ha ugyanarra a gépre akarod telepíteni amihez adták, akkor lehet túllépte a max aktivációs számot, egy telefonos aktiválás ezesetben megoldás lehet.
január 4, 2009 at 23:54 du.
TeeJay:
Ha nem osztod vissza teljesen, akkor is illegális, csak bűnrészes vagy. (Vagy esetleg bűnszövetkezetben, előre megfontolt szándékkal követted el a tettet, ha az ügyész úgy akarja 🙂 )
január 4, 2009 at 23:58 du.
Teejay:
Jól a felvetés, de sajnos jogi értelemben a teljes műnek a legkisebb részét sem szabad megosztanod 🙂
A jogsértést elköveted, max a kiszabott bünti nem lesz akkora 😀
január 5, 2009 at 0:02 de.
spy666 – ha eredeti, akkor elméletben ha felveszed a kontaktot a supporttal, meg kéne oldják. Elméletben.
január 5, 2009 at 0:06 de.
Nem akarok senki lelkivilágába belegázolni, de a cikk több – jogi – sebből vérzik.
1. Az odáig stimmel, hogy beidézitek a szabad felhasználás egyik esetét, a magáncélú másolást. Azonban ugyan tessék már a törvényben pár bekezdéssel feljebb klikkelni, a szabad felhasználás általános szabályaihoz. Ott ugyanis, a 33. § (2) bekezdésében szerepel a szakirodalomban csak háromlépcsős tesztnek nevezett eljárás, amelyen a minősíteni kívánt cselekményt kvázi végig kell futtatni, azaz nem elég, hogy látszólag valamelyik speciális szabad felhasználási eset alá esik, hanem meg kell felelnie ennek a tesztnek is. Márpedig ennek a tesztnek nem fog megfelelni az internetes letöltés, ha széles körben zajlik, de mondjuk ha a privát weboldalamra megfelelő korlátozással – felhasználónév, jelszó – feltöltök egy filmet, hogy kizárólag a haversrác le tudja onnan tölteni, mert nem akarom CD-n elküldeni, az belefér. Amikor “véletlenül” a fél internet hozzájut a jelszóhoz, na az már nem az. Szóval én nem vennék rá mérget, hogy a sima letöltés jogszerűsége megállná a helyét a bíróságon is…
2. A második esetben a cikkíró megközelítése, vagy legalábbis a szóhasználata nem igazán pontos: “úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg”: ez magát a technikai értelemben vett letöltést jelenti, legyen az FTP, DC, bármilyen fájlmegosztó oldal (RS és társai), bármilyen fájlcserélő rendszer letöltési része, stb.. A megosztás egész más; a fájlcsere amúgy is több részcselekményből áll össze.
Ahelyett hogy hosszan osztanám az észt, a fájlcserélők használatának jogi megítélése kapcsán ajánlott olvasmány az érdeklődőknek:
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2008/2008PDF/szjszt_szakv_2008_007.pdf
(Igen, tudom, a Testület állásfoglalása nem kötelező érvényű, vagyis elvileg el lehet hajtani őket a rákba; csakhogy érdemes figyelembe venni, hogy egy esetleges polgári per esetében ezen elvek mentén fognak eljárni a jogvédők.)
január 5, 2009 at 0:12 de.
TeeJay: a seedelés szerintem elég egyértelmű, hogy az egész művet a nyilvánossághoz közvetíted. Az általad felvetett kérdés inkább ott jön elő, hogy vajon a még nem teljesen letöltött mű megosztása minek minősül? Ugye ilyenkor még “nem áll össze”, csak a darabkái vannak meg, nem az egész mű, márpedig vajon ezen darabkák megosztása jogellenes-e? Mert ez szerintem nem.
január 5, 2009 at 0:22 de.
Szerintem a szerzői jog alatt álló termék részben való megosztását is bünteti a törvény. Pl. ha egy filmből egy részletet játszanak be a TVben (fókusz és társai), akkor arra mindig kiírják, hogy az x,y engedélyével…
január 5, 2009 at 0:35 de.
Spy666, ha elolvastad volna a leírást, akkor abban benne van, hogy a wpa.dbl-ről kell ilyenkor biztonsági másolatot készíteni és visszamásolni az eredeti helyére, akkor az aktivácio nem szűnik meg. Ha újrahúzás előtt megkérdezed ezt a Microsoft ügyfélszolgálatán keresztül, ott is ezt mondják.
január 5, 2009 at 0:38 de.
TeeJay, de a jog szerint akkor is nyílvánossá tetted a mű teljes részét, mikor kompletten letöltötted akkor is és egy pillanatra sem lehet a törvény betűje szerint a komplett művet vagy annak egy részét megosztani, tehát te segítettél másnak is letölteni, miközben te letöltötted, ez áll a szakértői leírásban általában.
január 5, 2009 at 0:46 de.
Assszem a kérdést megoldottam, nem kell ide support:P
Csak némi keresgélés pár apró file után 😀
január 5, 2009 at 2:05 de.
Én kiegészíteném azzal, hogy letölteni ugyan lehet zenét, filmet legálisan de a szomszédnak/havernak már nem adhatod oda, illetve semmilyen nyilvános helyen nem játszhatod le
január 5, 2009 at 2:37 de.
en arra lenne kivancsi ha mar a jogi resznel tartunk, h az is benne van folyton a szerzoi jogokban, hogy nem lehet tomeges vetitest tartani. csak hat.. miben merul ki a tomeg fogalma. mert teszem fel az arabok, van 10 feleseguk, mindegyiktol van 4 kolykuk, akkor az mar eleg extrem szam. ilyenkor is tomeg? vagy ez meg belefer a szuk csaladi korbe?
január 5, 2009 at 2:38 de.
bocs a duplaert, csak meg annyit, hogy ez az egesz szerzoi jogi faszsag csak egy elkeseredett probalkozas arra h megtobb penzt kihuzhassanak az emberekbol.
január 5, 2009 at 9:15 de.
vipet: aki már állított elő elő valamilyen terméket, művet, annak szerintem kissé más a véleménye…
január 5, 2009 at 10:12 de.
‘Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.’
Igen, arról a műről, amit megvett, nem letöltött… Legalábbis én így értelmezem.
Gondolom még a hőskorban született a törvény amit azóta se módosítottak.
január 5, 2009 at 13:27 du.
@spy666: aha, milyen apró kis fileok után is keresgéltél te tulajdonképpen? (:
január 5, 2009 at 13:42 du.
Akkor ennyi erővel mindenféle szánalmas megkötést belehetne vezetni, ne add ennek ne add annak, ne csináld ezt ne csináld azt.
Szerintem a legjobb módszer az, ha pl nem basztatnák az egyszerű embert, hanem pl ingyenessé tennék a programot, de pl lenne extra szolgáltatása interneten keresztül, aki arra előfizet az használhatja.
Egyébként hidd el még így is bőven megéri nekik az egész, ha pl. csak 1000 ember venné meg a dolgukat.
Minek milliárdokat kaszálni?
A szellemi javakhoz meg had férjen hozzá a nép.
január 5, 2009 at 13:45 du.
Én megkérdeztem az Artisjust levélben, amire ők készséggel válaszoltak. Ezt elvileg nem oszthatnám meg veletek, de most eltekintek a blabla jogi szövegtől. A lényeg:
A törvény alkalmazása szempontjából jogilag nem különböztethető meg a forrás. Tehát amikor letöltesz valami, és kiírod, akkor az mindaddig leglális, ímig kölcsön nem adod, pénzt nem csinálsz belőle. Tömören: letölteni, kírni LEGÁLIS és erről hivatalos megkeresésben az Artisjus sem nyilatkozhat másképp.
január 5, 2009 at 14:09 du.
A következő cikk sokkal részletesebben magyarázza, értelmezi, mit szabad és mit nem. Javasolt elolvasni, vagy akár átemelni!
http://techline.hu/it_vilag/20081225_fajlcsere.aspx
január 5, 2009 at 22:39 du.
Ez a bekezdes szerintem egyertelmuen kimondja, hogy a letoltes illegalis ha a letoltonek nincs erre engedelye a szerzotol.
január 6, 2009 at 9:45 de.
enti, ez arra vonatkozik, ha megkérsz valakit, hogy töltse le és írja ki, másra nem: “műről más személlyel készíttetnek “!!!!! Részleletre ügyelj! A DC++-ról meg torrentről meg nem kívűnok nyilvánosan állást foglalni.