Érdekes, bár közel sem új témára bukkantunk a TorrentFreak egyik cikkében. Egy felmérésben négyezer művész válaszolhatott a fájlmegosztással kapcsolatban onnantól kezdve, hogy szoktak-e letölteni maguk is egészen addig, hogy okoz-e a letöltés anyagi kárt a művészeknek. A válaszok egyszerre döbbenetesek és – számunkra – mégsem meglepőek.

A felmérést a holland kormány készítette és mutatta be, hogy megismerjék a művészek hozzáállását a kalózkodáshoz, a DRM-hez (Digital Rights Management – másolásvédelem) és egyéb digitális világ nyújtotta lehetőségekhez. A megkérdezettek között filmesek, zenészek, írók és fotósok is voltak.

A “Töltött-e le valamit az elmúlt egy évben a tulajdonos engedélye nélkül?” kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy a művészek között is akadnak szép számmal kalózok. 22% mondott igent, 71% nemet, a maradék 7% pedig nem tudja, vagy nem akart válaszolni. A bevallottan kalóz művészek között a legelterjedtebb a zene letöltés volt, több mint 80%-uk jut hozzá illegálisan (?) zenéhez, míg filmet alig több mint 40% tölt le. Egyéb kategóriákban, mint e-book, játékok, programok stb. csupán a válaszadók 5%-a érdekelt.

anyagi-kar

A fájlmegosztás anyagi kárt okoz nekem

Ezek után a kutatás kérdései kitérnek a művészek áldozatként betöltött szerepére a fájlmegosztásban. Míg kb. 12%-uk teljesen egyetért azzal, hogy a fájlmegosztás kárt okoz nekik, a többség nincs arról teljes egészében meggyőződve, hogy anyagi sérelem érné őket. Sőt, néhányan pont az ellenkezőjét állítják. A többség, kicsivel több mint 50% úgy gondolja, a fájlmegosztás nagy segítség a munkájuk promotálásában. Ezzel az állítással csupán 5% nem ért egyet. Érdekes megfigyelés, hogy a fiatal generáció (25 év alatti művészek) felismerte a fájlmegosztásban rejlő reklám lehetőségeket, és úgy gondolja így növelheti népszerűségét.

A fájlmegosztás segít a munkám népszerűsítésében

A DRM-mel, azaz a másolásvédelemmel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy a művészek 30%-a károsnak véli a másolásvédelmet, mivel az erősen korlátozza a törvényes fogyasztók számára műveik elérhetőségét. Ennek ellenére azonban 70%-uk gondolja, hogy szükség van a DRM-re. A generációk közti különbségek itt is megfigyelhetők, a 25 év alattiak gondolják ártalmasnak a másolásvédelmet fogyasztóikkal való kapcsolatukra nézve, míg a 75 év felettiek abszolút nem aggódnak emiatt. (Saját vélemény, hogy feltételezhetően ilyen életkorral már letettek valamit az asztalra, ezért a nevük sok esetben már márkanév, mely nem igényel olyan szintű közönség kapcsolat ápolást, mint a feltörekvő fiatalok esetében.)

Végül a felmérés kitért arra is, hogy vajon keményebben kéne-e bánni a letöltőkkel. A válaszadók 60%-a válaszolt igennel, ebben az esetben is az idősebb korosztályról beszélünk. Viszont a bevallottan kalózkodó művészek egy harmada is osztotta ezt a véleményt.

A felmérésből számomra az derül ki, hogy a helyzet hasonló lehet máshol is, mint nálunk. A fiatal művészek talán jobban átlátják az internet adta lehetőségeket, hiszen ők már ebben nőttek fel és ezért megpróbálnak élni vele, míg az idősebb korosztály nem tud szabadulni a begyöpösödött nézetektől és akár a középkori kínzásokat is alkalmaznák a letöltőkkel szemben. Mindezek mellett azonban mindenki védeni akarja a művét, és valamilyen módon megtorolni annak “eltulajdonítását”. Kíváncsi lennék ugyanezen felmérés magyar megfelelőjére, és hogy mennyivel vagyunk lemaradva (vagy sem) egy liberális Hollandiához képest.