Minap “a kezünkbe” került egy érdekes iromány, mely az idei torrentrazziáról, pontosabban annak jogi oldaláról veséz ki egy-két, számunkra nem elhanyagolható tényt. Ezeket szeretnénk összefoglalni ebben a posztban.
Mindenekelőtt szögezzük le, hogy az ügyész úr által leírt tények alapján sem engedhetjük meg magunknak, hogy hátradőljünk, de azért egy esetleges következő balhé alkalmával én jó pár dolgot megkérdőjeleznék. Nem szeretnék minden momentumra kitérni, ezért az első részt annyival foglalnám össze, hogy az ügyész úr (is) felteszi a kérdést, mi értelme volt a razziának. Hiszen a legnagyobb torrentoldalak is visszatértek csupán két hét kihagyás után. Ami azonban a súlyosabb indok a kérdés feltevésére, hogy talán nem is megalapozottak az ilyen razziák, feljelentések, eljárások, mármint jogilag. Tehát a nekünk és a tracker üzemeltetőknek okozott kellemetlenségen túl tulajdonképpen költik az adófizetők pénzét egy valójában korántsem biztosan megalapozott nyomozásra.
Nézzük a tényeket.
Első körben felmerül az audiovizuális művek letöltése során keletkezett “bűncselekmény vagy sem?” esete. Hiszen egyrészt a magáncélra történő másolás, mely nem jár jövedelemszerzéssel, nem illegális. Ennek oka pedig az, hogy a “a törvény értelmében az üres kép- és hanghordozók forgalomba hozóinak a szerzői jogok közös kezelését végző szervezet által megállapított díjat kell fizetni, amelyet a szervezet a törvényben meghatározott szabályok szerint osztja fel a jogosultaknak”. Ez azt is jelenti, hogy én akkor sem teszek semmi illegálisat, ha már egy illegális másolatról készítek másolatot, vagy töltöm le azt.
Másrészről fontos kiemelni, hogy bár a feltöltés már bűncselekménynek számít, hiszen közvetítem a művet, kifogásolnunk kell a jogvédők által hangoztatott “a letöltés feltöltéssel is jár” érvet. Ez ugyanis nem igaz. Erre részleteiben mi nem térünk ki, feltételezzük, hogy olvasóinknak megvan a kellő tudása a témában.
Ami még a BitTorrent technológia lényege miatt ad okot a kételkedésre, az az, hogy amennyiben történik feltöltés, még mindig elmondhatjuk, hogy csak a mű egy részét osztottuk meg, nem az egészet. Ez csupán annyiban fontos, hogy az ide vonatkozó törvény szerint a szerzői jogvédelem nemcsak a mű egészét, hanem annak akár egy azonosítható részét is megilleti. Viszont a mi esetünkben a letöltésre kínált fájlszeletek közel sem lejátszhatóak, azaz nem azonosíthatóak.
Mindezen tények eddig a felhasználókra vonatkoztak, de ha mindebbe a trackerek felelősségét is szeretnénk belevinni, el kell mondanunk, hogy mivel maga a tracker nem tárolja a megosztott fájlokat, valamint ha az azonosíthatóság, azaz ezzel egy időben a bűncselekmény elkövetése is kérdésessé válik, máris megkérdőjelezhető, hogy ugyan miben lenne bűnrészes a torrent tracker.
Ezeket talán már hallottuk, és ismerve a technológiát, magunk is tisztában vagyunk velük, ám a jogvédők ellen ezen tények ezidáig hatástalannak bizonyultak. Talán nem is innen kéne nekiindulnunk a dolognak. Nézzük inkább a másik oldalt, vagyis, hogy egyáltalán mi alapján merülhet fel egy jogvédőben, hogy illegális tevékenységet folytatunk.
Az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban Be.) 6.§ (2) bekezdése szerint büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel.
Ennek azért van jelentősége, mert általában a feljelentés úgy történik meg, hogy a jogkezelő szervezet vagy egy általa felkért “szakértő” először beépül egy torrentoldalra, “próbaletöltéseket” végez, majd ezekről esetleg screenshotokat készít, és már rohan is a rendőrségre, hogy kérem itt 60 000 ember követ el napi 24 órában bűncselekményt. Így ugyan maga a feljelentő is bűncselekményt követ el, na de ugye ezt hajlamosak vagyunk a szőnyeg alá söpörni. Ezen túl pedig a feljelentő által felkért szakértő nem hivatalos szakértő (ilyet csak a nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság rendelhet ki), így az ő szakértését nem veheti figyelembe a nyomozó hatóság. Ezekkel a dokumentumokkal tehát a gyanú megállapítható, de akkor erősen behunyjuk a szemünket a felhasználók tudta nélkül történt (ezáltal) illegális személyes adatgyűjtés fölött.
Visszatérve a számítástechnikai szakártőre, a bűncselekmény megalapozott gyanújának megállapítása után xy ellen (mert a büdös kölke letöltött), a nyomozó hatóság rendel ki szakértőt. A szakértő azonban szintén próbaletöltéssel tudna bármit bizonyítani, ám a bűnösség bizonyításához, mivel a “gyanúsított „több terrabájtnyi audiovizuális tartalmat tett az interneten torrent hálózaton keresztül elérhetővé” a több terabájtnyi tartalmat kellene próbaletöltéssel letölteni”. Ha ez nem így történik, akkor a letöltő védekezhet pl. azzal, hogy a jogvédett tartalom címét viselő anyag csupán az ő házi videója, mindössze a fájlok nevei egyezik meg. (Itt megjegyezném, hogy ennek okán a screenshotok nem számíthatnak bizonyítéknak).
Mindehhez hozzátartozik, szinte már csak mellékesként, hogy bár a feljelentést általában a jogvédő szervezet teszi, ez nem egyenlő azzal, hogy ő a sértett is. Ugyanis “a Be. 51.§ (1) bekezdése alapján sértett az,akinek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.” Képviselő lehet ugyan a jogvédő szervezet, de csak akkor, ha “egyben közhasznú szervezetként sértetti érdekképviseletre is be vannak jegyezve, ezért ennek vizsgálata pl. egy a nyomozást megszüntető határozat ellen bejelentett panasz elbírálása során elengedhetetlen.”
Végül tegyük fel, hogy a nyomozó hatóság által felkért szakértő kétséget kizáróan bizonyítani tudja a bűnösséget, még mindig ott van a tény, hogy bizonyítani kéne azt is, hogy ezzel a tevékenységgel vagyoni kárt okozott a letöltő.
Összességében számomra megdöbbentő tények tárulkoztak fel, melyekkel bizonyosan élnék, ha ilyen helyzetbe kerülnék. Persze emellett felmerülhet a kérdés, ha mindezek ellenére több eljárás is folyik ebben a témában, akkor az mégis hogyan lehetséges? Bár aggasztó az ügyész úr írásában a sok “álláspontom szerint” kifejezés, feltételezem egy ügyész álláspontja leginkább a törvényekre támaszkodva és azok ismeretében alakul ki.
Aki kíváncsi a teljes írásra, itt megtekintheti.
szeptember 13, 2010 at 18:29 du.
Én nem mondtam, hogy a Proart bármit is csinált. Valaki kifizeti igen, valóban elírtam. :-))
A többit inkább rád hagyom
szeptember 13, 2010 at 21:01 du.
Hogy a Proartos kollégával leálltok mindig vitázni, nem értelek gyerekek titeket 😀
szeptember 14, 2010 at 0:40 de.
@lenke nem vagyok ProArtos, nekem elhiheted, de azért ekkora bődületes ökörségekre csak muszáj válaszolni valakinek.
szeptember 14, 2010 at 10:59 de.
Válaszoltunk is neked Chamea 🙂
szeptember 14, 2010 at 17:21 du.
Nézzétek mit találtam 🙂 Kicsit durva 🙂
http://hvg.hu/Tudomany/20090525_litvania_lanva_simanavicius_torrent_kaloz
szeptember 14, 2010 at 20:00 du.
Az a baj hogy ebben az országban már nem csak a szerzői jogvédők azok akik a vérünk akarják, hanem a rendőrség is, különösen a XIII. ker.
szeptember 14, 2010 at 20:49 du.
@Chamea
Fogd már fel, hogy akit a ProArt vagy Ákos vagy bárki felkér szakértőt, hogy vizsgálódjon nem ér semmit, ugyanis a bíróságon nem veszik figyelembe. Ez szerepel a pdf-ben is. Kizárólag a hivatalból kirendelt szakértő jelentését fogják elfogadni, mint bizonyíték. Ne feledd a jogtalanul megszerzett bizonyíték nem használható fel az eljárásban.
szeptember 15, 2010 at 2:26 de.
@valaki dehogynem, ér valamit. Megvizsgálja a nem hivatalos szakértő, hogy az énekes igazat mondott-re. Az, hogy nem állna meg a vád, abban kételkedem egy kicsit. Ekkora erőből az áruházban lévő video felvétel és a biztonsági őrök szavai sem érnek semmit és nem használhatók fel tárgyalás során, mert nem hivatalos emberek és nem hivatalból kirendelt szakértők. Ha egy Videokamerával rögzíti a jogvédő/műalkotó a büntény meglétét, elkövetését(töltik fel az ő zenéjét, ezzel vagyoni hátrányt okozva, btk. 329/A pontjába ütköző cselekedetet követnek el az ő sérelmére), akkor hogyne lenne elfogadható? Ekkora erőből az illegális szemétlerakó emberről készített mozgókép sem lenne figyelembe vehető, mégis figyelembe veszik, mert a bűnmegelőzést/bűnös felelősségre vonását tartja a társadalom a legfontosabbnak. Chamea írja jól: ha én/megbízott valakim lekamerázza/lefényképezi a tolvajokat, ahogy húznak ki a lakásomból/kertemből, akkor az jogszerűen átadható a hatóságok részére és felhasználható a bíróságon, mert bizonyíték.
@Stageline a te kommentárodra nem tudok mit reagálni. Nem tudom, hogy a formás elméleted kitől származik, de valahol nagyon félre informálják a felhasználókat. Eladja a szakértő a ProArtnak az adataidat meg magán megbízásra nincs joga felírni azon személyek “ismertető jeleit”(a publikus IP cím hogy a fenébe lehet személyes adat, arról gőzöm nincs, de bizti igazad van), meg bűncselekményből származó bizonyíték? Atya Úr Isten! Nem tudom, hogy ki terjeszt ilyen és ehhez hasonló baromságokat, de ez úgy eszetlenség, ahogy ott van. Ekkora erővel az aukciós portálok és a károsultak sem adhatják ki csalás esetén az adataidat, mert nem hivatalos szakértő rendelkezik ezen adatokkal és a károsult meg nem gyűjtheti/tárolhatja azokat, nyelje le, hogy fizetett a semmiért. Szeretnéd mi? Jól elhitted valakinek a hülyeségeit, de mérget ne vegyél rá, hogy ez így is van. Nem egyedül találtad ki ezeket, azt eleve tudom, mert egy ember egyedül képtelen ilyen sületlenség áradatot összeszedni, de csoport forrásod komoly teljesítménnyel büszkélkedhet.
Chamea szerintem hagyd a fenébe az egészet, mert valaki máshol nagyon félretájékoztatja ezeket a fiatal lurkókat, azt hiszik a félretájékoztatás óta, hogy egy károsultnak abszolút semmi joga nincsen, csak és kizárólag neki, ami meg azért nem egészen úgy van. Mindenkinek joga van a megfelelő hatósági eljáráshoz, ha őt bűncselekmény áldozata lett(még a zeneszerzőnek is), amibe bele tartozik a feljelentésbe kapcsolandó adatok, amik a bűncselekmény elkövetését bizonyítják, illetve jogában áll az embernek ismeretlen tettes elleni feljelentéshez konkrét bizonyítékokat csatolni(szabadon hozzáférhető az IP cím, tehát teljesen mindegy, hogy személyes adat-e vagy sem, a letöltő/seedelő a saját hozzájárulásával tette bárki számára hozzáférhetővé(NYILVÁNOSSÁ), ami azt is jelenti egyben, hogy bárki szabadon felhasználhatja, kamerázhatja, stb. ). Valahogy ez a része mindig lemarad a dolgoknak.
szeptember 15, 2010 at 8:58 de.
Nem értem, hogy egyesek miért ilyen biztosak a dolgukban, amikor az adatvédelmi biztos honlapján is olvasható, hogy az IP cím személyes adat mégpedig az adatvédelmi törvény alapján. Teljesen összekeveritek a dolgokat, az ügyész nem erről írt és ti nem tudtok olvasni….Senki nem állította, hogy a sértett nem védekezhet az őt ért bűncselekmény ellen, de ahogy a cikkben is szerepel pl. a ProArt jogilag nem is tekinthető sértettnek, mert annak konkrét jogi szabályai vannak. És mindenkinek joga van a megfelelő hatósági eljáráshoz teljesen igaz, de az ártatlanság vélelméhez is, továbbá a nyomozásnak is vannak törvényben lefektetett szabályai, amiket be kell tartani. Az Elite Hub fentebb valaki által már leírt esete is bizonyítja, hogy a nem megfelelő módon összegyűjtött bizonyítékokat a bíróság nem fogadja el. Ezt kellene megértenetek a töppedt agyatokkal, továbbá tényleg elolvasnotok a cikket nem annak ismerete nélkül fölényeskedni és összekeverni a szezont a fazonnal….
szeptember 15, 2010 at 10:55 de.
@Drava02
Vitatkozzon veled a tököm. Ott van a pdf-ben világosan leírva, hogy a ProArt vagy Ákos vagy bárki által felbérelt szakértői adatokat nem használhatják fel ellenem a bíróságon, mert ott csakis a HIVATALBÓL elrendelt és kiküldött szakértő véleményét fogadják el. Felőlem hozhatsz nekem millió tolvajos példát meg akármit.
Ott van a pdf-ben az ügyész Úr szavai én jobban hiszek neki, mint neked. Ő lehet több ilyen ügyet látott már (vagy legalábbis nagyobb a rálátása a törvényi dolgokra), mint te vagy az itt kommentelők közül akárki. Szóval ne velem vitatkozz tessék írni az ügyész Úrnak egy mailt és megmagyarázni neki, hogy ő a hülye, mert félrebeszél.
Ja és egy e-mailcím is lehet személyes adat miért ne? Ha engem mondjuk Baló Györgynek hívnak és a mail címem [email protected] akkor abból egyértelműen beazonosítható lennék(persze ez extrém példa, de létezhet miért ne?).
szeptember 15, 2010 at 12:56 du.
http://www.valtozovilag.hu/qz/F.htm
Itt van, hogy ki tehet feljelentést, felesleges ideírnom. Akár a ProArt is, akár sértett, akár nem, lehet, hogy fájó egyeseknek, de így van és bizonyítékot is bemutathatja, nincs mese.
Igaza van drava02-nek: mi a fenét keres itt az adtvédelmi törvény, mikor a felhasználó saját maga teszi bárki számára szabadon elérhetővé az IP címét. Ezt én sem értem igazán. Bárki számára szabadon közzéteszi, utána jön azzal, hogy személyes adat? A szervernél ergó alapvetően nincs mese, p2p-nél pedig szerverként használja az ember a gépét, mert fogad bejövő kapcsolatokat is.
szeptember 15, 2010 at 13:33 du.
Na jó. Nem olvastam el minden kommentet, a felénél belefáradtam a sok okosságba, csak úgy megemlítem, hogy Németországban élek, és torrenteztem vígan, eddig, most már nemigen fogok, ugyanis épp 1566 euróra (tehát közel félmillió forintra) “egyezett” meg velem valamilyen müncheni tv-s cég ügyvédi irodája, hogy ha ezt a pénzt befizetem, akkor bíróságon kívül, feljelentés nélkül el van intézve a dolog. És nem én vagyok az első, meg nem is az utolsó, akit ily módon büntetnek meg itt. Nyilván a feltöltés miatt. Ja, és a Twilight-ért. Még csak nem is tetszett. Haverom mondta, hogy ezért a filmért meg is érdemlem. Igaza volt.
Amúgy igen, esetemben úgy történt, hogy kiírták az IP címemet, gondolom még sok-sok sorstárséval együtt, majd szereztek egy bírósági végzést, és ezzel mentek a rózsaszín téhez, hogy adják ki a személyes adatokat. Tehát ebből következik, hogyugyebár az IP cím, mint olyan, NEM személyes adat. Na mindegy, ezt a sok nagyonokosvagyokéstudomhogyillegálisszemélyesadatokatgyűjteni embernek üzenem.
szeptember 15, 2010 at 14:14 du.
@Ági A Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése(BTK 329/A) törvény nem tartozik azon törvények közé, amelyek magánindítványra büntetendő bűncselekmények. Azokra vonatkozik az, hogy csak a sértett tehet feljelentést, a többire NEM. Ugyanígy nem tartozik oda a lopás, a csalás, a zsarolás, stb vagyon elleni bűncselekmény sem. Chameáéknál volt ilyen gond, hogy egy Sz. Éva nevű csaló be akarta őt csapni, a szomszédnál meg be van kamerázva a telek és mikrofonok is vannak, a szomszéd felvette, elment csalás kísérletével az önkormányzathoz feljelenteni, az önkormányzat kirótta 20e forintra a szabálysértési bírságot a csalás végett, jött azzal a csaj, hogy tilos kamerázni meg egyebek és azt mondta az önkormányzatnál a jegyző, hogy bűnmegelőzés céljából bárki őrizheti a kapuja előtti részt egy darabon meg a telkét, erre nem vonatkozik az adatvédelmi törvény illetve a feljelentésre vonatkozó korlátok, hogy csak és kizárólag a sértett tehet panaszt, mert nem tartozik a vagyoni és a magán tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények csoportja a magánindítványra büntetendő bűncselekmények kategóriájába. Ugyanúgy a gyűjtött bizonyítékkal mehet a jogvédő/nem hivatalos szakértő is feljelenteni bűncselekmény gyanúja esetén. Ennyit erről az elméletről.
szeptember 15, 2010 at 14:30 du.
Nem a feljelentésről van szó, feljelentést közvádra üldözendő bűncselekmény esetén bárki tehet. Erről írja az ügyész a cikkében, idézem:
“Egy ilyen feljelentés esetén tehát a nyomozó hatóság a bűncselekmény gyanúját megállapíthatja ugyan (nagyvonalúan túllépve az illegális személyes adatgyűjtés problematikáján), de a személyre szóló megalapozott gyanú meglétét hivatalból, a saját eszközeivel, a törvényes bizonyításnak megfelelően kell kivizsgálnia. Amennyiben tehát a megalapozott gyanú megállapításához számítástechnikai szakértő szakvéleményének beszerzése válik szükségessé, azt a nyomozó hatóságnak kell kirendelnie.”
Ez egyértelmű. És az is, hogy ti nem tudtok se olvasni, sem szöveget értelmezni.
szeptember 15, 2010 at 18:30 du.
@Ági, Stageline Egyetértek azzal, hogy a törvény rossz. Egyetértek azzal is, hogy ez a radikális rendszer, amiben a jogvédők feljelentgetnek, nem elfogadható. Azzal viszont nem értek egyet, hogy támadásra támadás és nem valós információkat írnak egyesek ki az oldalra. Az sem igazán jó dolog, hogy a jogvédőknek lehetőségük van perelni azért, mert valahol nem valós információ van. Nem lenne jobb, ha a 2 tábor valami kompromisszumot próbálna meg egymással kötni? Tudom lehetetlen vállalkozás, de mégis.
szeptember 16, 2010 at 8:07 de.
Van egy egyszerű megoldás, a rendőrség és bizonyos szakértők ne legyenek a közös jogkezelők végrehajtó szerve / csicskája, különösen olyan esetekben, ahol laikus is tudja, hogy a torrent oldalon nincs semmi illegális tartalom, csak hivatkozások.
A jelenlegi helyzet úgy néz ki, hogy a közös jogkezelő feljelent egy ismeretlen személyt, hogy xy anyagot széles körben hozzáférhetővé tett ami sérti az ő icipici jogát. Aztán megy a rendőrség meg a közös jogkezelő szakértője (nyilván előre le van zsírozva hogy hát a szervert el kell vinni) és elvisznek mindent ami mozdítható. Szerver, adathordozók, szerződések.
Ha a szerveren nincs is semmi, melyik háztartásba ne lenne 1-1 másolt film, zene cd, begyanúsítják azzal az üzemeltetőt. Az, hogy lebasznak az internetről dnseket meg weblapokat, ezrek levelezését alkotmányellenes, mert nem csak hogy a tulajdon jogát korlátozzák az üzemeltetőnek, de sérül többek szólás és vélemény nyilvánításhoz való joga. Arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag a szerződések lefoglalásával és számlákkal üzleti titkokat ismernek meg. Nem csak a rendőrség, sajnálatos módon a “szakértők” is.
A helyett tehát, hogy küldenének egy eltávolítási kérelmet az üzemeltetőnek, lefoglaltatják a szervert, terrorizáltatják az üzemeltető családját csak mert ez is egy lehetőségük.
Én egy életre megutáltam az összes rendőrt, a bőr hűljön rá mindegyikre.
szeptember 16, 2010 at 8:18 de.
@Ági “És az is, hogy ti nem tudtok se olvasni, sem szöveget értelmezni.”
ezen ne lepodj meg, magyar torvenykezes a felreerthetosegrol szol. Kersz hivatalos allaspontot orszag 3 kulonbozo kirendeltsegerol, es nem mindig egyeznek a valaszok.
Vegre egy tema, amihez mindenki ert! Asva.infon olyan cikkeket irnak emire ez igaz 🙂
szeptember 16, 2010 at 9:09 de.
@sz
Én pl nem értek hozzá, de hiszek az ügyész Úr szavaiban. Szerintem ő jobban ért hozzá, mint Chamea vagy akárki innen. Abban világosan le van írva minden nem értem miért kell vitatkozni vele.
@cojsz
Nem gondolod, hogy a német és a magyar törtvények nem egyeznek meg?
szeptember 16, 2010 at 19:52 du.
@valaki
Hidd el, ugyesz ur igy velekedik rola;) Lehet 100%ban igaza is van, de sajnos a szervek nem biztos,hogy ezzel egyet ertenek, vagy betartjak. Probaltam ravilagitani arra, hogy a birosagon hiaba magyarazod a bironak, hogy nem ertelmezi jol a torvenyt:) De ez igaz a kozepiskolai vegzetsegu rendorre is.
@cojsz
sajnalom az esetedet, de aki pl nemetorszagban 3-5ezer eurot keres havonta vegye meg a jatekokat.
Te nem tartod aggasztonak, hogy egy polgari szerv szolgaltatotol megkapja az ugyfelek adatait?
szeptember 27, 2010 at 13:36 du.
Sziasztok. Remélem valaki olvassa még ezt.
Velem elég érdekes dolog történt ma reggel-bár nem voltam otthon, munkában voltam.
A rendőrök házkutatás céljából megjelentek, és el is vitték a gépemet, meg kb 400 írott dvd-t. Valami olyasmi van, hogy egy szegedi valaki, vagy valami bukott le, és az én nevem is felmerült. Ez elég ködös, mert Szegeden nem is ismerek senkit, max ott lehetett valami oldal, ahonnan letöltöttem magamnak. Állítólag olyat mondtak a rendőrök, hogy én is terjesztek, de ez hülyeség, még senkinek nem is írtam cuccot.
Holnapra van időpontom egy ügyvédhez, hogy most mi is van, aztán bemegyek a rendőrségre, hogy tisztázzuk a dolgot.
Eléggé parázom, nem szeretnék ülni, vagy fizetni, mert igazából ártatlan vagyok, nem terjesztettem, nem árultam a cuccokat.