Minap “a kezünkbe” került egy érdekes iromány, mely az idei torrentrazziáról, pontosabban annak jogi oldaláról veséz ki egy-két, számunkra nem elhanyagolható tényt. Ezeket szeretnénk összefoglalni ebben a posztban.
Mindenekelőtt szögezzük le, hogy az ügyész úr által leírt tények alapján sem engedhetjük meg magunknak, hogy hátradőljünk, de azért egy esetleges következő balhé alkalmával én jó pár dolgot megkérdőjeleznék. Nem szeretnék minden momentumra kitérni, ezért az első részt annyival foglalnám össze, hogy az ügyész úr (is) felteszi a kérdést, mi értelme volt a razziának. Hiszen a legnagyobb torrentoldalak is visszatértek csupán két hét kihagyás után. Ami azonban a súlyosabb indok a kérdés feltevésére, hogy talán nem is megalapozottak az ilyen razziák, feljelentések, eljárások, mármint jogilag. Tehát a nekünk és a tracker üzemeltetőknek okozott kellemetlenségen túl tulajdonképpen költik az adófizetők pénzét egy valójában korántsem biztosan megalapozott nyomozásra.
Nézzük a tényeket.
Első körben felmerül az audiovizuális művek letöltése során keletkezett “bűncselekmény vagy sem?” esete. Hiszen egyrészt a magáncélra történő másolás, mely nem jár jövedelemszerzéssel, nem illegális. Ennek oka pedig az, hogy a “a törvény értelmében az üres kép- és hanghordozók forgalomba hozóinak a szerzői jogok közös kezelését végző szervezet által megállapított díjat kell fizetni, amelyet a szervezet a törvényben meghatározott szabályok szerint osztja fel a jogosultaknak”. Ez azt is jelenti, hogy én akkor sem teszek semmi illegálisat, ha már egy illegális másolatról készítek másolatot, vagy töltöm le azt.
Másrészről fontos kiemelni, hogy bár a feltöltés már bűncselekménynek számít, hiszen közvetítem a művet, kifogásolnunk kell a jogvédők által hangoztatott “a letöltés feltöltéssel is jár” érvet. Ez ugyanis nem igaz. Erre részleteiben mi nem térünk ki, feltételezzük, hogy olvasóinknak megvan a kellő tudása a témában.
Ami még a BitTorrent technológia lényege miatt ad okot a kételkedésre, az az, hogy amennyiben történik feltöltés, még mindig elmondhatjuk, hogy csak a mű egy részét osztottuk meg, nem az egészet. Ez csupán annyiban fontos, hogy az ide vonatkozó törvény szerint a szerzői jogvédelem nemcsak a mű egészét, hanem annak akár egy azonosítható részét is megilleti. Viszont a mi esetünkben a letöltésre kínált fájlszeletek közel sem lejátszhatóak, azaz nem azonosíthatóak.
Mindezen tények eddig a felhasználókra vonatkoztak, de ha mindebbe a trackerek felelősségét is szeretnénk belevinni, el kell mondanunk, hogy mivel maga a tracker nem tárolja a megosztott fájlokat, valamint ha az azonosíthatóság, azaz ezzel egy időben a bűncselekmény elkövetése is kérdésessé válik, máris megkérdőjelezhető, hogy ugyan miben lenne bűnrészes a torrent tracker.
Ezeket talán már hallottuk, és ismerve a technológiát, magunk is tisztában vagyunk velük, ám a jogvédők ellen ezen tények ezidáig hatástalannak bizonyultak. Talán nem is innen kéne nekiindulnunk a dolognak. Nézzük inkább a másik oldalt, vagyis, hogy egyáltalán mi alapján merülhet fel egy jogvédőben, hogy illegális tevékenységet folytatunk.
Az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban Be.) 6.§ (2) bekezdése szerint büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel.
Ennek azért van jelentősége, mert általában a feljelentés úgy történik meg, hogy a jogkezelő szervezet vagy egy általa felkért “szakértő” először beépül egy torrentoldalra, “próbaletöltéseket” végez, majd ezekről esetleg screenshotokat készít, és már rohan is a rendőrségre, hogy kérem itt 60 000 ember követ el napi 24 órában bűncselekményt. Így ugyan maga a feljelentő is bűncselekményt követ el, na de ugye ezt hajlamosak vagyunk a szőnyeg alá söpörni. Ezen túl pedig a feljelentő által felkért szakértő nem hivatalos szakértő (ilyet csak a nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság rendelhet ki), így az ő szakértését nem veheti figyelembe a nyomozó hatóság. Ezekkel a dokumentumokkal tehát a gyanú megállapítható, de akkor erősen behunyjuk a szemünket a felhasználók tudta nélkül történt (ezáltal) illegális személyes adatgyűjtés fölött.
Visszatérve a számítástechnikai szakártőre, a bűncselekmény megalapozott gyanújának megállapítása után xy ellen (mert a büdös kölke letöltött), a nyomozó hatóság rendel ki szakértőt. A szakértő azonban szintén próbaletöltéssel tudna bármit bizonyítani, ám a bűnösség bizonyításához, mivel a “gyanúsított „több terrabájtnyi audiovizuális tartalmat tett az interneten torrent hálózaton keresztül elérhetővé” a több terabájtnyi tartalmat kellene próbaletöltéssel letölteni”. Ha ez nem így történik, akkor a letöltő védekezhet pl. azzal, hogy a jogvédett tartalom címét viselő anyag csupán az ő házi videója, mindössze a fájlok nevei egyezik meg. (Itt megjegyezném, hogy ennek okán a screenshotok nem számíthatnak bizonyítéknak).
Mindehhez hozzátartozik, szinte már csak mellékesként, hogy bár a feljelentést általában a jogvédő szervezet teszi, ez nem egyenlő azzal, hogy ő a sértett is. Ugyanis “a Be. 51.§ (1) bekezdése alapján sértett az,akinek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.” Képviselő lehet ugyan a jogvédő szervezet, de csak akkor, ha “egyben közhasznú szervezetként sértetti érdekképviseletre is be vannak jegyezve, ezért ennek vizsgálata pl. egy a nyomozást megszüntető határozat ellen bejelentett panasz elbírálása során elengedhetetlen.”
Végül tegyük fel, hogy a nyomozó hatóság által felkért szakértő kétséget kizáróan bizonyítani tudja a bűnösséget, még mindig ott van a tény, hogy bizonyítani kéne azt is, hogy ezzel a tevékenységgel vagyoni kárt okozott a letöltő.
Összességében számomra megdöbbentő tények tárulkoztak fel, melyekkel bizonyosan élnék, ha ilyen helyzetbe kerülnék. Persze emellett felmerülhet a kérdés, ha mindezek ellenére több eljárás is folyik ebben a témában, akkor az mégis hogyan lehetséges? Bár aggasztó az ügyész úr írásában a sok “álláspontom szerint” kifejezés, feltételezem egy ügyész álláspontja leginkább a törvényekre támaszkodva és azok ismeretében alakul ki.
Aki kíváncsi a teljes írásra, itt megtekintheti.
szeptember 9, 2010 at 12:42 du.
“maga a tracker nem tárolja a .torrent fájlokat”
van még mit tanulnod
szeptember 9, 2010 at 13:01 du.
A tracker nem is tárol fájlokat, hanem a webszerver, próbáld így értelmezni.
szeptember 9, 2010 at 13:03 du.
Kedves Ibolya ügyvéd úr nagyon nincs otthon a témában…
Jobban tette volna, ha hallgat, mert akkor nem világít rá saját tájékozatlanságára!
szeptember 9, 2010 at 14:13 du.
Eleve badarság pont ezért csak a zenék meg a filmek utazni az oldalakra, miközben az ugyanúgy hatalmas mennyiségben jelenlévő játékok és egyéb szoftverek miatt tényleg lehetne…
szeptember 9, 2010 at 14:15 du.
A törvények szövege nem képes a technológia bonyolultságához illeszkedően bonyolult és egyben korrekt is lenni. Veszett fejsze. A gondolatok, csakúgy, mint a bitek nem megadóztathatók.
Az élő gitározásért fizet az, akinek tetszik. A gitár szintetikus hangjáért nem fog fizetni, csak néhány őrült, aki a székért is nagy összeget képes leperkálni, amelyikben a zenész egykor ült.
szeptember 9, 2010 at 15:24 du.
Azért elég nehezen hihető sztori, hogy bitre pontosan megegyező méretű és teljesen egyező fájlnevű “házi videóval” álltál be seedelni…
szeptember 9, 2010 at 15:25 du.
@1 kaka:
Szerintem csak elírta a cikkíró, mert a pdfben sem volt hasonló, pár napja olvastam (amikor ezt írom már nincs is a hírben ilyesmi)
szeptember 9, 2010 at 16:51 du.
@ NetCigany
Eleve badarság pont ezért csak a zenék meg a filmek utazni az oldalakra, miközben az ugyanúgy hatalmas mennyiségben jelenlévő játékok és egyéb szoftverek miatt tényleg lehetne…
Az egész badarság, főleg az oldalak piszkálása. Ez részükről nem más, mint hadjárat aminek még törvényes alapja sincs. ( Itt a szerver lefoglalásokra gondolok) A törvény két csoportot különböztet meg. Szolgáltató és Közvetítő szolgáltató. Ez utóbbiba tartoznak a trackerek. Ez utóbbi az alábbi csoportokra oszlik, idézem:
l) Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely
la) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférés-biztosítás);
lb) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás);
lc) az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás);
ld) információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás);
Aki ismeri a tracker működését, az tudja, hogy egyik csoportba sem illik bele, de még a kereső szolgáltatáshoz áll a legközelebb.
A torrent fájl ilyen szempontból olyan mint egy link. Egy harmadik félhez mutat, aki azt elhelyezte. Viszont közvetlenül nem érhető el vele a tartalom, (sima rákattintás és letöltés), mert kell hozzá egy un: kliens program.
– Maguk a nevek, lásd: film, zene, stb. nem védettek, tehát kiírásuk bárhová nem sérti senkinek a jogait.
– A torrent oldal nem helyez el semmit, nem tárol jogsértő adatokat, ezért hiába is szólongatja fel a jogvédő a tartalom eltávolítására, azt NEM tudja eltávolítani, mivel nincs hozzáférése a tartalomhoz éppen úgy, mint a többi keresőnek sem. (Ezt már illene azért nekik is tudni). Az egyetlen amit tehet, magát a torrent fájlt (linket), tudja elérhetetlenné tenni, de ez meg nem változtat semmin. 🙂
Ami pedig a torrent oldalak felelősségét illeti. A törvény egyértelműen fogalmaz e kérdésben.
Nézzük meg pontosan mit is ír erről a törvény:
(3) A közvetítő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információt, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak.
(4) A 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 2. § lb)-ld) pontjaiban meghatározott közvetítő szolgáltató – a (2) bekezdésben említetteken túlmenően – akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, az általa nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, ha lefolytatja a 13. § szerinti eljárást.
Gondolom ez egyértelmű mindenkinek.
De nézzük mi az, ami viszont kötelessége az oldalaknak, ha a mentesülésnek meg akarnak felelni.
Ezt a 13. § tartalmazza, amire hivatkozik.
13. § (1) Az a jogosult, akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, előadásán, hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló jogát, továbbá a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényben meghatározott, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ – ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét – sérti (a továbbiakban: jogosult), teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a 9-11. §-okban meghatározott szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására.
Ez az a paragrafus ami lehetővé teszi a jogvédők fellépését az oldalak ellen.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 12 órán belül a szolgáltató – a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybe vevő (a továbbiakban: érintett igénybe vevő) 3 munkanapon belül történő írásbeli tájékoztatása mellett – köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt.
Ez pedig az, amit tenni köteles ilyenkor.
A fentieket ha valaki megnézi, pontosan láthatja mi az amit meg lehet tenni, és mi az amit nem a törvény szerint. A törvény lehetőséget biztosít az un. eltávolítási eljárásra nekik, ami szintén le van írva hogyan, milyen adatokkal lehet végrehajtani. Eddig egyetlen egy ilyen irományuk sem felelt meg teljes mértékben ezeknek a kritériumoknak. Ráadásul a szerverek lefoglalása vélelmek alapján eleve jogtalan szerintem. Ugyanis legyen akár a jogvédők szakértője, akár a rendőrség, bíróság által felkért, ahhoz hogy meggyőződjön a jogsértésről, le kell töltenie az adott tartalmat. Akkor pedig látnia kell, hogy NEM a torrent szerverről tölti, ergo NEM AZ követte el a jogsértést. Viszont ma ott tartunk, hogy elég a jogvédőktől egy levél, benne az IP címmel, valós bizonyítékok nélkül, máris indulnak lefoglalni.
Ami pedig a “jogvédők” jog alkalmazását illeti. No ilyen nincs, nem érdekli őket a jog, csak azon része, ami a profitjukat, érdekeik érvényesítését tartalmazza.
Nézzük a tényeket:
– torrent szerverekre kérnek lefoglalást úgy, hogy pontosan tudják, nincs rajta jogsértő tartalom.
– az eltávolítási eljárás során, nem az oldalak erre a célra megadott email címére írnak, hanem egy olyan email címre, amiről úgy gondolják, hogy nem kapja meg senki, tehát nem fognak eleget tenni neki.
– Úgy foglaltatnak le szervereket, jelentenek fel embereket, hogy nincs rá felhatalmazásuk. (Vagy ha van, akkor nagyon eldugták. )
A meghatalmazások a ProArt oldalán megtalálhatók.
http://www.proart.hu/meghatalmazasok/
Ezek egytől egyig a 13. § -ban leírt eltávolítási eljárás lefolytatására szólnak, semmi másra.
– titkos adatgyűjtést folytatnak az érintettek tudta és beleegyezése nélkül.
Azaz minden eszközt megragadnak, hogy létjogosultságukat bizonyítsák legyen az törvényes, vagy törvénytelen.
szeptember 9, 2010 at 17:02 du.
[…]”és már rohan is a rendőrségre, hogy kérem itt 60 000 ember követ el napi 24 órában bűncselekményt.” LOL
Krix-nek teljesen igaza van jogilag.
Kérdés az, hogyan fogunk zenét hallgatni otthon vagy filmet nézni otthon, ha nem fizet senki …érte? Egyáltalán lesznek-e filmek?
A Kalózpártnak -vagy micsodának- volt egy értelmes ötlete sz.tem, miszerint az alkotás kiadása után 5 év múltán már nem sértene szerzői jogokat és le lehetne tölteni.
szeptember 9, 2010 at 18:17 du.
szakértő: “Kedves Ibolya ügyvéd úr nagyon nincs otthon a témában…”
Aki az ügyészt összekeveri az ügyvéddel az inkább ne szóljon hozzá…Egyébként elolvastad egyáltalán? Mert szerintem meg nagyon is otthon van a témában, ráadásul ügyész létére tök normálisan áll hozzá.
szeptember 9, 2010 at 19:16 du.
Nagyon szép munka ez az írás. Köszönjük szépen! Lesz itt még kártérítés fizetés rendesen.
szeptember 9, 2010 at 19:23 du.
Ezzel egy a baj: Ha pl Ákos kiad a kezéből a szakértő számára egy olyan iratot(értsd szerződést kötnek), amivel bizonyítja, hogy az ezzel való letöltés/feltöltés Ákos által engedélyezett, akkor már nem követ el a nem hivatalos szakértő bűncselekményt és már nincs mirő beszélni, mivel a szerzővel megállapodott, de ez a megállapodás történhet az Artisjus által is, a szerzői jogdíjakat meg ráterhelik a vádlottra. Azért legyenek pontosítva a dolgok, mert az Eliten is anem hivatalos szakértő vagy fake megosztást csinált vagy megállapodott az Artisjussal.
szeptember 9, 2010 at 19:33 du.
@Chamea
Ez rendben is van, akkor ő nem követ el bűncselekményt, amennyiben csak letölt, de nem gyűjt adatokat a felhasználókról, viszont ő akkor sem hivatalos szakértő, tehát teljesen fölösleges az egész, mert elvileg nem lehetne bizonyításként, illetve a gyanú megállapításához felhasználni.
szeptember 9, 2010 at 19:36 du.
Cikk írta: “gyanúsított „több terrabájtnyi audiovizuális tartalmat tett az interneten torrenthálózaton keresztül elérhetővé” ”
A terra továbbra is a Föld bolygót jelenti. Helyesen terabyte.
szeptember 9, 2010 at 19:43 du.
Sőt a szakértő anyagi haszonszerzés célzattal (fizetnek a szakvéleményért) gyűjt személyes adatokat, vagyis bűncselekményt követ el.
szeptember 9, 2010 at 19:46 du.
Ja, és még valamit szeretnék hozzáfűzni. Igen, a terrabájt, az terabájt, a seed az ügyész úr írásában valószínű a seeder akar lenni, és van pár – szerintem elhanyagolható – apróság, ami nem teljesen stimmel. Ám a lényeg elsikkad, ha mindenki elakad ezeken. Nyilván nem az a cél, hogy lefikázzuk, inkább örüljünk, hogy egyáltalán ennyire otthon van a témában és vegyük észre, hogy van olyan ember, aki foglalkozik ilyennel, véleménye van róla, és ez számunkra kedvező. Valamint a jogi oldaláról ad olyan felvilágosítást, amiről szerintem nem sokan tudnak, és nem is élnek törvény adta jogukkal ilyen helyzetben (kifogásolni a bizonyítékot, az eljárás jogosságát, stb). Aki ezt nem tudja észrevenni, annak fölösleges elolvasni a cikket. Akinek meg még tanulnia kell, az az, akinek fogalma sincs, mi az a tracker és mit csinál.
szeptember 9, 2010 at 19:58 du.
@ Chamea
Ezzel egy a baj: Ha pl Ákos kiad a kezéből a szakértő számára egy olyan iratot(értsd szerződést kötnek), amivel bizonyítja……..
A nem hivatalos szakértő azt csinál amit akar. A hivatalos szakértőnek meg nem kell semmilyen engedély, viszont a hivatalos szakértő az, akinek a szakértését el is fogadják. Pontosan az ELITE HUB esete bizonyítja azt, hogy az ilyen formájú és módszerekkel nem hivatalos szakértő által végzett szakértés az amit a bíróság nem fogad el. Ott is hiába lépett fel a HUB-ra a szakártőjük és töltött le anyagot, a bíróság ezt nem vette figyelembe. Az oldalukon erről bővebben is lehet olvasni.
szeptember 9, 2010 at 20:38 du.
@krix Csak a terrabytera akartam felhívni a figyelmet, mert az nem elírás és rengetegen írják rosszul.
A legrosszabb pedig az, ha egy ügyész írja el, mert úgy tudom, hogy jogi tanulmányokhoz kötelező volt minimális latin tudás régebben. Ha még nem is tudja magát a terabyteot hogyan kell írni, a leírás pillanatában rájöhetne, hogy hülyeség és utánanézhetne.
Természetesen nem ez a lényege az egész mondanivalónak, de szerintem elfér ilyen is a commentek között, mert nem árt, ha később a többi ember is odafigyel ilyenre.
Az írás pedig eddig is ismert tényeket írja le sorban, de (sajnos) amíg valaki nem lép fel a jogtalan lefoglalások ellen, addig nincs értelme ilyenről beszélni.
A lefoglalt trackereket, webszervereket, pedig idővel természetesen visszakapja az ember 2-3 éven belül, ilyen írások nélkül is, és büntetést sem kapnak a tulajok csak ezért. (De a lefoglalás után még csak meg sem nézik mit tartalmaz az adott szerver.)
Tehát a jogtalan lefoglalások megelőzésére egy jól összeszedett írást kellene beadni a megfelelő helyekre és kilincselni a lehető legtöbb helyen, ahol tehetnek is valamit(például médiához is fordulhatna, hogy felhívja erre a figyelmet), hogy ne adjanak engedélyt legális tartalom lefoglalására.
De hogy valaki ilyenre fogja pazarolni az idejét, azt kétlem, mert pénzt ebből nem lát, nem is lesz jobb neki, hogy ha nem foglalnak le a szervereket.
Ráadásul csak nekünk lenne rosszabb, hogy ezek után a kiadók 2x meggondolják, hogy érdemes-e Magyarországon DVD-t kiadni. Mert csak az számít, hogy lássák a kiadók, hogy tesznek is valamit a kalózkodás ellen az országban, még ha csak ilyen alibi lefoglalásban ki is merül a dolog.
szeptember 9, 2010 at 20:49 du.
@Buza Árpád
Abszolút egyetértek mindennel. Talán az utolsó bekezdésed miatt nem is biztos pénz kérdése, hogy valaki kilincseljen a megfelelő helyen, inkább egyszerűen nincs értelme. Ugyanakkor azt gondolom, a kis embernek is legyen esélye, hogy azt mondhassa, ez így nem korrekt, és nem azért, mert én mondom, hanem mert a törvény ezt mondja. Jó lenne ilyet hallani egyszer. Mert igazából nem a jogdíjjal van a baj, hanem annak értelmetlenül hosszú időtartamával, és a szervezetekkel, melyek emögé bújva iszonyatos összegeket szednek össze, náluk tényleg a pénzről szól. Úgy kéne működnie, mint akármelyik munkahelyi szervezetnél. Fizetsz, de számodra piszlicsáré összeget, és képviselik a jogaidat. Szerintem.
szeptember 9, 2010 at 21:22 du.
@krix a nem hivatalos szakértőt szerintem azért bérlik, hogy ne álljon meg a hamis vád, adatokat nem gyűjt, a publikus IP cím meg nem személyes adat, szerintem nem kell leírnom, hogy miért.
szeptember 9, 2010 at 21:43 du.
@Chamea:
Már megint mint azt megszokhattuk valótlant írsz. Minden olyan adat, amely adott személyre visszavezethető személyes adat. Név, email cím, ip, egyszóval minden ami személyre visszavezethető.
szeptember 9, 2010 at 22:04 du.
1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200063.TV
szeptember 10, 2010 at 2:48 de.
@Stageline Figyi, segítek megkeresni egy károsultat, ő megad neked egy időpontot, egy IP címet és egy hostot is. Így ezekkel az adatokkal légyszi írd meg neki, hogy abban az időben melyik gép mögött pontosan ki ült, mert páran kíváncsiak lennénk rá, pl pinkbaby16 stb. károsultjai roppantul hálásak lennének neked, ha szerinted így publikus IP-vel konkrétan meghatározható az, hogy ki milyen gépet használt adott időben. Szerintem a hatóság emberei is nagyon kíváncsiak lennének a módszereidre, mert csalás terén roppant nagyot lendítenél mindenen. Hogy vezetem vissza az IP-t egy adott internet használóra? Bankszámlánál értem, mert ott van titkos kód, de mondjuk egy hostingban vagy koleszban… …arról egy adatvédelmi biztos nyilatkozott, hogy az IP cím nem személyes adat, tehát én tudok ilyen esetről, ezt kár ragozni.
szeptember 10, 2010 at 7:24 de.
Az IP cím önmagában nem személyes adat, de egy oldalon a hozzátartozó e-mail címmel és felhasználónévvel már egyértelműen az….
szeptember 10, 2010 at 8:10 de.
# Ági 2010. September 10. 07:24 :
Az IP cím önmagában nem személyes adat, de egy oldalon a hozzátartozó e-mail címmel és felhasználónévvel már egyértelműen az…
Nem az. Önmagában az IP, felhasználónév, email cím nem személyes adat. Még akkor sem, ha e három adat együtt van. A törvény szerint ez akkor válik személyes adattá, ha összekapcsolható egy adott konkrét személlyel.
Magyarul kapcsolható hozzá név, lakcím stb. Ha valaki valahol megad egy felhasználó nevet, email címet az még nem lesz személyes adat. ( Viszont az adatkezelésre vonatkozó szabályok ezekre is érvényesek, mint adatokra). Akkor válik személyes adattá, ha megadja hozzá a nevét, lakcímét, netán telefonszámát stb.. ami által a konkrét személy beazonosítható.
Erről a következő törvény rendelkezik:
2001. évi CVIII. törvény 13/A. § Adatvédelem.
Nem véletlen tiltja a törvény, hogy a szolgáltató a szolgáltatáshoz szükségtelen adatokat tároljon. Azaz csak annyi és olyan adatot kérhet kötelezően és tárolhat, ami szükséges a szolgáltatás nyújtásához.
Ez a törvény két adat kategóriát különböztet meg.
– Szolgáltatás igénybevételéhez szükséges adatok. ( felhasználónév, email, IP cím).
– Személyes adatok. (az igénybe vevő azonosító adatai).
E kettőt rendszeresen keverik.
A törvény egyértelműen tiltja e két adat összekapcsolását és kiadását 3 fél részére az adatok tulajdonosának engedélye nélkül.
Idézem:
(6) A (4) bekezdésben meghatározott adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő azonosító adataival és az igénybe vevő hozzájárulása nélkül nem adhatók át harmadik személy számára.
Az eltérés csak annyi, hogy az egyik adat, a másik személyes adat. Az adatkezelésre vonatkozó szabályok mindkettőre érvényesek, csak más elbírálási kategória adott esetben.
.
szeptember 10, 2010 at 10:11 de.
az e-mail cím ÖNMAGÁBAN személyes adat… nem kell hozzá semmi más…
a legnagyobb probléma, hogy nincs normálisan kitalált rendszer arra, hogy fizetve legálisan lehessen tölteni
pl 1 új filmet 1 mozijegy áráért, 1 régebbi filmet fél mozijegy áráért, 1 sorozat 1 részét meg negyed mozijegyért..
vagy még az a model is életképesnek tűnik, hogy a havi internet díj két féle lenne… egy csak teljesen “tisztáknak” s akkor ha ő letölt valamit akkor rúgják fenékbe, valamint egy “szürkéknek” s akkor azt tölt amit szeretne magáncélra… (lásd üres adathordozók vs csak saját képeket raktam a dvd-re minek fizessek esete)
szeptember 10, 2010 at 10:53 de.
bekuka
az e-mail cím ÖNMAGÁBAN személyes adat… nem kell hozzá semmi más…
Értelmezés kérdése, ki hogyan értelmezi az alábbi törvényt, amely meghatározza a személyes adat fogalmát.
1992. évi LXIII. törvény
a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
2. § E törvény alkalmazása során:
1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;
Ez alapján az én értelmezésemben nem az.
Tessék itt egy email: [email protected].
Ez egy adat. Csak pusztán ebből nem lehet azonosítani a természetes személyt semmilyen módon. Nem fogod tudni a nemem, korom, nevem, lakcímem, etnikai hovatartozásom, stb… Az égvilágon semmilyen olyan adat nem derül ki belőle, amellyel valós azaz természetes személyhez lehetne kapcsolni.
Egy felhasználónév ugyan ilyen.
Pl: Hóvirág. Bárki lehet aki ezt választja nemtől függetlenül. Semmi nem derül ki belőle a tulajdonosáról. Tehát csak egy ADAT.
IP cím: Egy IP címből maximum addig tud elmenni egy átlag felhasználó kereséssel, hogy esetleg a várost beazonosítja ahol használják. De azt már nem fogja tudni beazonosítani hogy az adott város 60 000 lakosa közül ki az az EGY aki használja. Tehát nem személyes adat akárcsak a többi, mert nem tudod konkrét egy személyhez kötni azaz beazonosítani vele a használóját.
szeptember 10, 2010 at 14:11 du.
@bekuka: Nem jó két felé szedni, mert akkor olyan dolgokért kérhetnek majd felárat, aminek alapnak kellene lennie. Nyilván a fehér neteseket agyon fogják monitorozni, meg szűrni, a szürkéket meg nem, így a szürke használhatóbb, tehát jóval több pénzt kérnek érte. Amúgy pedig erre nincs is szükség, így is minden letöltés után fizetek, hiszen azt valahol tárolnom kell. Valami átalány lehetne, de akkor tűnjön el az adathordozókról és utána hagyjanak békén fel- és letölteni, trackert üzemeltetni is.
szeptember 10, 2010 at 21:07 du.
Az IP címet bárki láthatja a programok használatával és gondolom ez benn van a végfelhasználói licensz szerződéseikben is, ráadásul naplózási lehetőség is van a programban és gondolom ez is fel van tüntetve ott. Felesleges azon vitatkozni, hogy személyes adat-e az IP cím vagy sem, mert végfelhasználói licensz szerződéssel mindenki elfogadja használat vagy telepítés előtt, hogy látható az IP címe, tehát ha nem fogadja el az ember fia/lánya a licensz szerződést, akkor a programot sem használthatja. Innentől kezdve a nem nyilvánosságra hozatal célú “felhasználást” sem lehet ebből fakadóan felróni senkinek sem.
szeptember 10, 2010 at 23:55 du.
@. A törvény szerint ez akkor válik személyes adattá, ha összekapcsolható egy adott konkrét személlyel.
az ip cim nem ilyen? Megvan az elofizeto neve cime, es sok esetben kizarolag o hasznalja.
szeptember 11, 2010 at 10:44 de.
Chamea : Személyes adat az ip cím, az email cím és minden olyan adat, ami konkrét személyre visszavezethető. Ha nem hatóság által kirendelt bérszakértő gyűjti ezeket, akkor az bűncselekmény.
szeptember 11, 2010 at 13:29 du.
@Stageline szerinted, ha egy ember elfelejti kikapcsolni a mikro kliensében a loggolást, miközben tölt, akkor bűncselekményt követ el? Kezdjen el rettegni, akinek a tűzfalán be van kapcsolva a loggolás, akár koleszban, akár vállalatnál a rendszergazda is? Neee, ne ne ne ne neee, légyszí, ekkora hülyeséget azért ne írjunk már! Képzeld el, hogyha valami olyan van, akkor kiadják a rendszergazdák is azokat az adatokat, amik gép használójaként terád visszavezethetők és jobb, ha tőlem tudod, hogy még az internetkávézókban is nemcsak hogy log van, de még kamerafelvétel is, az egyiken ki is volt írva, hogy felvétel készül.Ha valóban így lenne, hogy semmilyen adatot sem tárolhat el senki, akkor miért kameráznak a verébskálában, tecsóban, stb.? A biztonsági szolgálat sem hatósági személy. Ennyit az elméletedről.
szeptember 11, 2010 at 14:59 du.
Nekem 2 éve elvitték éjjel az otthoni 80 Gigás számítógépemett,kb 40 db lemezt filmekkel,megjegyzem nem sorozat másolás végeztem, 6 hónap után idéztettek be, egész délelött kihallgattak..kép, ujjlenyomat, úgy hallgattak ki mint egy közveszélyes bűnözőt,. Gépet visszakaptam de használhatatlan volt a vadiúj vinyóval is. Negyedrendű vádlott vagyok, még hátra van egy bírósági tárgyalás, gondolom a megjelenésre felszólító levelüket az idén is karácsony elötti napokban kapom.
szeptember 11, 2010 at 21:28 du.
Chamea nem vitázom veled mert hülye vagy.
szeptember 12, 2010 at 10:37 de.
Szerintem is felesleges vitázni. Mindenkinek megvan az elmélete, más kérdés, hogy a törvénynek is. 🙂
Egyik sem személyes adat, csak simán ADAT. Akkor válik személyes adattá, ha hozzákapcsolható konkrét személyhez.
Azaz a jogértelmezés szerint:
Ha bármelyik ADAT-al együtt van tárolva a hozzá tartozó valós név, lakcím, stb. tehát bármi ami által az adott adat összekapcsolható a konkrét személlyel, akkor az személyes adattá válik.
Nem véletlen van az ha valaki elolvassa, hogy sokkal szigorúbb a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvény szakasz, mint a sima adatokéra. Személyes adatot csak akkor lehet kérni a felhasználótól, ha az okvetlen szükséges a működéshez. Pl: online vásárlás. bankok stb. Csak addig lehet tárolni amíg az adott tranzakció, stb. lebonyolódik.
El kell olvasni a törvényt figyelmesen és értelmezni.
Az adaton belül is vannak publikus és nem publikus adatok.
Publikus adat az IP cím, mivel amikor fellépsz az internetre ezzel azonosítod magad a hálózat többi tagja felé. Azzal hogy felléptél már el is fogadtad, hogy az az IP amit Neked a szolgáltatód kiosztott publikussá válik. De ugyan ilyen a felhasználónév.
Nem publikus adat az email cím. Csak akkor válik publikussá, ha ehhez hozzájárulsz. Akár azzal, hogy elolvasod a felhasználási szabályokat ami tartalmazza azt pl. hogy a belépéssel elfogadod hogy az emaíl címed kijelzésre kerül, akár azzal, hogy pipát raksz egy kockába, hogy jelenjen meg a felhasználó név mellett az email cím is. Ha ilyen nincs, akkor csak a külön hozzájárulásoddal lehet megjeleníteni.
szeptember 12, 2010 at 10:52 de.
“az ide vonatkozó törvény szerint a szerzői jogvédelem nem csak a mű egészét, hanem annak akár egy azonosítható részét is megilleti.”
AZONOSÍTHATÓ? Ez biztos? Mert ez lehet a kulcsa adott esetben a védekezésnek!
szeptember 12, 2010 at 10:56 de.
“behunyjuk a szemünket a felhasználók tudta nélkül történt (ezáltal) illegális személyes adatgyűjtés fölött.”
ez nem így megy, Zuschlag-gal sem közölték hivatalosan hogy lehallgatják a mobilját.
Utólag minden gyanúsított megismerheti a nyomozati anyagot – így a róla készült adatgyűjtést is – gyakorolhatja iratbetekintési jogát, de menet közben, a nyomozás érdekei miatt ez nem történik meg, és ez így törvényes is.
szeptember 12, 2010 at 13:02 du.
Gyerekek, elolvastátok ti egyáltalán a cikket? Az ügyész (többek között)a jogvédők nyomozás előtti adatgyűjtéséről ír! Hogy jön ide Zuschlag és a hasonló ügyek? Pont ez a lényeg, hogy ne a jogvédők nyomozzanak, ha már nyomozni kell, hanem a rendőrség, és ha ez nem így van azt nem lehet felhasználni a bíróság előtt.
szeptember 12, 2010 at 14:07 du.
@Stageline én sem vitázom veled, mert bődületes baromságokat írsz, de akkorákat, amekkorákat nem látott a világ. Ombudsman hivatalos álláspontja, hogy a publikus IP cím nem személyes adat. Tehát ergo ezt így lezárhatjuk.
@senki bankot és online vásárlást akár hagyhatjuk is, mert egyre több online vásárlásnál azonosítanak be téged akár telefon, akár más módszer segítségével, ha eladsz, akkor előre el kell utalni 100-200 forintot, ráadásul szerződést kötsz velük, ugyanúgy, ahogy a bankkal, tehát nyilván kell tartani az adataidat, ha pénzforgalom van, márcsak az adózás miatt is. Ingyenes peer to peer oldalakon van avita a publikus IP címeknél, ahol többek között Stageline is nehezményezi azt, hogyha ő szerzői jogot sért, akkor kimegy hozzá a rendőrség előre és titkosan, a háta mögött gyűjtött adatokkal, aztán felelősségre vonják. Eredetileg nem érdekelne itt senkit sem a publikus IP eltárolása, hogyha nem menne ki a nyomozóhatóság előzőleg tett feljelentés alapján.Ha valaki bűncselekmény leleplezésére készít felvételt(lásd napló: illegális szemétlerakás) és csak a hatóság részére küldik meg az adatokat, nyilvánosságra hozatal kitakarással, hang eltorzítással történik, akkor nem követnek el se bűncselekményt, sem szabálysértést. Azért nem kedves Stageline, mert az adatkezelésnek és tárolásnak van CÉLJA. Amint elérte az érintett adat a célját(szakértő megküldi az érintett hatóságoknak a feljelentést, csatolva a BIZONYÍTÉKOT(mert az már bizonyítknak számít)), a nem hivatalos szakértő megsemmisíti az adatokat(nem használja fel, nem hozza nyilvánosságra, stb., mert az ember akkor követ el törvényszegést, ha az adatokat a cél elérése után vagy cél közben a céltól eltérően kezeli és a jelen esetünkben az adatkezelés célja a hatóságok részére való eljuttatás). Kivételt képez ez alól, hogyha nem publikusan, bárki számára hozzáférhető adatokat szerez meg valaki(pl jogtalanul behatol valahová, erőszakosan szerzi meg, stb.). A p2p oldalakon és hubokon megszerzett IP címek teljesen nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek, akik regisztrálnak egy oldalra vagy fellépnek bármelyik DC hubra. Valami kérdés még?
szeptember 12, 2010 at 18:57 du.
no meg azert tartsuk szem elott hogy akarhogyan is csurjuk csavarjuk valaki szeme lattara tortenik a lopas, mas szellemi vagyoni nevezzuk barminek tulajdnonat nyuljuk le….illetve azert ugye a nagyszamok hatalma ha 100 emberbol 99 nem fizet, az az egy ember fizesse meg a 100 ember szorakoztatasat, tehat, legyunk realistak: neha menjunk el moziba, haboroghatunk kozben h anyagiak miatt nem megyunk tobbszor,de ne vegyuk termeszetesnek h nekunk jar a mas munkaja ingyen, ill ha egy szoftverrel mondjuk penzt keresunk,legyunk gerincesek es vegyik meg,ezzel is tamogatva a ceget, es a sajat kesobbi boldogulasunkat….no ilyen elven szeretnek elni en is,igy legalabb jo sokaig lesz anyagunk,es gazdasagunk,no meg szines torrent 😀
szeptember 12, 2010 at 19:33 du.
Chamea vegyél vissza a hatalmas arcodból…
idézet az adatvédelmi biztos honlapjáról:
“A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Avtv.) 2. § 1. pontja szerint az IP címek vonatkozásában személyes adatról beszélünk. Ahogy a felhasználó neve, beceneve (nick), jelszava és e-mail címe is személyes adat.
Az Avtv. 3. § (1) bekezdése alapján személyes adat kétféle jogcímen kezelhető. Eszerint az adatkezelés jogalapja lehet törvényi rendelkezés (önkormányzati rendelet) vagy az érintett személy hozzájárulása.
Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig [Avtv. 5. §].
Az adatkezelőt továbbá az adatminőség elve [Avtv. 7. § (1) bekezdés] is kötelezi, amely előírja, hogy a kezelt személyes adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek, az adatoknak pontosnak, teljesnek és ha szükséges időszerűnek kell lennie, valamint szükséges, hogy az adatok tárolásának módja alkalmas legyen arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.”
Ez alapján egyértelműen személyes adat az IP-cím. Itt nem arról van szó, hogy publikus adat vagy sem (hisz valóban könnyen megállapítható), hanem arról, hogy az IP cím, az e-mail és a nick alapján konkrét személy beazonosítható. Ráadásul itt nem a szolgáltatóról beszélünk, ha őt megkeresi a hatóság jogosan adhatja ki ezeket az adatokat, viszont a beépült emberke ilyen irányú ténykedése már nem biztos hogy frankó. Ismétlem, nem a szolgáltató adatkezeléséről, kiadásáról van itt szó….
szeptember 13, 2010 at 0:32 de.
@Ági Jah persze, nekem kell visszavenni az arcomból, igaz? A betörő kocsijának a rendszámát meg a személyes adatait sincs jogom felírni és átadni a hatóságoknak, igaz? Tőlem lopja el nyugodtan, ami kell neki, de énnekem személyes adatokat nincs jogom felírni vagy nincs jogom megbízni egy harmadik személyt(legyen az akár egy nem hivatalos szakértő), hogy írja fel az adatokat, igaz?
A szerző engedélye nélkül felraknak és seedelnek valamit, akkor a szerzőnek nincs joga adatokat gyűjteni ahhoz, hogy jogorvoslatot kérjen és megszüntesse a vele szemben elkövetett btk-ba ütköző cselekményt, igaz?
Talán ezt az elméletet át kellene gondolni újból, mert valahol sarkos.
szeptember 13, 2010 at 6:18 de.
„ … Havi néhány rendőrségi megkeresést kapunk” – mondta el Kovács Gergely, az Iwiw vezetője. A rendőrök leggyakrabban ip-címeket, illetve az oldal saját levelezőrendszeréből származó üzenetek tartalmát kérik. Továbbá sokszor esetben olyan adatokat, amelyek egyébként nyilvánosan elérhetők az oldalon, csak az adott rendőrkapitányságnak egyszerűen nincs internetelérése.
A nyomozó hatóságok a közösségi oldalak fenntartóit az összes többi internetes tartalomszolgáltatóhoz hasonlóan adatszolgáltatásra kötelezhetik. A jogszabályok azonban nem határozzák meg egyértelműen, hogy az adatszolgáltatás mire terjed ki. Az ip-címeket – például – olyan adatnak szokták tekinteni, amit ki kell adni.
A levelek és üzenetek tartalma már kényesebb kérdés, a legfőbb ügyész állásfoglalása szerint az ugyanolyan adat, mint bármi más a neten, az adatvédelmi biztos szerint viszont a postai levéllel megegyező elbírálás alá esik, vagyis bírói végzés kell a kiadásához. Úgy tudjuk, hogy a magyar tartalomszolgáltatók egységesen az utóbbi elv mögött állnak, és csak akkor adnak ki leveleket, ha a bíróság kötelezi őket erre, rendőrségi megkeresésre nem.. .”
Cikk:
http://index.hu/tech/net/2010/09/13/ki_kemkedik_utanunk_a_neten/
szeptember 13, 2010 at 8:24 de.
Chamea: Nem érted, de nem is várom el, azért megpróbálom megértetni veled. A szakértő pénzért gyűjt személyes adatokat megbízásra a megbízó számára. Személyes adatot gyűjteni, az érintett engedélye nélkül, anyagi haszonszerzési célzattal BŰNCSELEKMÉNY. A te példáid nem ide illenek, elbeszélsz a mellett amit olvasol, fújod a magadét mint egy ovis kis hülye gyerek és vitázol. Bűncselekmény ugyan így email cím adatbázisokat adni- venni.
szeptember 13, 2010 at 11:56 de.
““az ide vonatkozó törvény szerint a szerzői jogvédelem nem csak a mű egészét, hanem annak akár egy azonosítható részét is megilleti.”
AZONOSÍTHATÓ? Ez biztos? Mert ez lehet a kulcsa adott esetben a védekezésnek!”
A letöltött részek is azonosíthatóak megfelelő módszer megválasztásával. A letöltött részeket pl. behelyettesítve egy teljes letöltésbe, azonnal azonosíthatóvá válik, azzal egyenértékűsége igazolható.
Más. Ügyész úr értekezése figyelemre méltó, viszonylag korrekt, ám vannak benne pontatlanságok, amelyek nyilvánvalóan az eddigi (jobbára szakértőktől származó?) tapasztalataira épülnek. A zárt trackerek esetében – ahol legális tartalom egyáltalán nincs – egyértelműen beszélhetünk arról, h bcs elkövetését segítik elő (s ne hivatkozzon senki a goggle-re, mert ott a legális és nem legális tartalom egyszerre jelenik meg, míg egy zárt trackernél nem igazán talál senki legális tartalmat, tehát ez egy erősen szűrt “kereső”). Emellett igazán kíváncsi lennék, h egy zárt oldalon, ahol ugyebár bizonyos arány alatt repül a felhasználó, hogyan lehet megoldani a seedelés mellőzését… (ok, letiltom a seedet, stb. – ez esetben csak idő kérdése, s már nem leszek tagja a trackernek).
Vagy pl. a 4. oldal alján idézett szakértői véleményről csak annyit, h szakértő ne bocsátkozzon feltételezésekbe. Vagy tud vmit adatokkal alátámasztani, vagy nem.
szeptember 13, 2010 at 13:05 du.
Nálam 6 szakvéleményből 6 feltételezésből épül fel. 😀
szeptember 13, 2010 at 13:15 du.
“A zárt trackerek esetében – ahol legális tartalom egyáltalán nincs – egyértelműen beszélhetünk arról, h bcs elkövetését segítik elő”
Mondod Te. Honnan kellene tudni a torrent oldalt üzemeltetőnek (itt most róluk van szó nem a felhasználókról) hogy 1-1 hivatkozást jogosan, vagy jogtalanul tették oda? Nem kell ezt ellenőriznie, le kell törölnie ha tudomást szerez róla. Ugyan ott vagyunk.. mi a ferde f.nak kell akkor terrorizálni a “rendőröknek” az üzemeltetőt meg a családját? Ennyi erővel akkor bűnsegéd aki szolgáltatja az áramot a szervernek, az is, aki az internetet biztosítja. Nem? Azt kellene az ÁVH-nak megkeresnie, aki odatette a linket és aki a tartalmat széles sávról “közvetíti”. (az elvtárs szakértőhöz szorosan köthető szerverteremből) E helyett az történik, hogy az ÁVH kiszáll az üzemeltető lakására és terrorizálja a békés családot házkutatásnak álcázva.
szeptember 13, 2010 at 13:24 du.
Ja értem kedves Stageline: Nekem nincs jogom megbízni bárkit pénzért, hogy figyelje már meg a betörőket/tolvajokat, haesetlegesen nincs az ismerőseim körében olyan, aki ráérne megfigyelni, igaz? Itt azért összemossuk a dolgokat megint: a nem hivatalos szakértő nem azárt kér pénzt, mert magát a tartalmat adja el, hanem a munkájáért, hogy feljegyezte, naplózta azokat. Nem magát az adatbázis tartalmat adja el, azt teljesen ingyen adja át a ProArtnak. Itt van a gond, mikor a kis gyerekek(beleértve az itteni és fikablogos adminokat is) nem fogják fel, hogy egy adott munkáért is jár valakinek pénz. Az, hogy én valakinek a megbízására valamit megcsinálok a törvényes kereteken belül(itt nem gyilkosságra meg hasonló dolgokra gondolok), azért én jogosan kérek pénzt(pl egy számítógép megjavítása).
Ha aszerző vagy a képviseletében eljáró ProArt/ASVA egyik dolgozója megbíz egy negyedik személyt, hogy naplózzon, mert btk 329/A cselekménybe ütköző tevékenységet követtek el a szerzővel szemben és a szerző/jogvédő feljelentés céljából a tettes/tettesek azonosítására illetve tanúk gyűjtésére használja fel és semmi másra(csak a hatóságokhoz juttatja el, senki más részére), akkor az teljesen törvényes.
szeptember 13, 2010 at 14:20 du.
Még mindig nem érted IQ fighter! Ha nem hivatalból rendelik ki a “szakértőt” hanem magán megbízásra gyűjt személyes adatokat, ip címeket, nick neveket stb.. akkor beszélünk bűncselekményről. Nincs jogod gyüjteni és felhasználni az adataimat és bűncselekményből származó “bizonyítékot” köteles a rendőrség figyelmen kívül hagyni és elzavarni a p.csába. Illetve ha minket szolgálna a rendőr, nem a multimilliárdosokat. Nem törvényes. Csak azért mert azt mondod, még nem lesz az. Mond azt a nemi erőszak törvényes és azzá válik!
“szakértő nem azárt kér pénzt, mert magát a tartalmat adja el, hanem a munkájáért, hogy feljegyezte”
Tök mindegy mire fizetik le, ha valaki feljelenti, meghurcolják. Bár már láttam visszadátumozott meghamisított kirendelő határozatot, szóval ahogy ezek egymást mosdatják……..
szeptember 13, 2010 at 16:42 du.
@Stageline megint fogalom zavarok vannak, amit tisztába kell rakni:
1. Nem lefizeti, hanem kifizeti a ProArt a szakértő munkáját. Nagy különbség. Ha valaki megrendel egy szakembertől egy hálózat rendbehozását, akkor a szakember munkáját a megrendelő KIFIZETI. Lefizetés az kenőpénz, ami azt jelenti, hogy pl valaki magasabb helyre kerül az által, ha fizet valakinek, ami nem törvényes, vesztegetésnek hívják.
2. “Nincs jogod gyüjteni és felhasználni az adataimat ” – hol van itt a felhasználás? Adatkezelésnek hívják, ami nem feltétlenül felhasználás, csak tárolás, ami a cél elérésig történik. Mutass egy olyan dolgot, ahol a ProArt jogtalanul felhasználja az adataidat! Felhasználás azt jelenti, hogyha pl reklám vagy más magán célra gyűjtenek IP vagy email címet saját anyagi haszonszerzésük céljából. Felhasználni a hatóság használja fel, a ProArt és a szakértő csupán továbbítja azokat a hatóságoknak(mint pl a szomszéd továbbítja a betörő adatait a szomszédjának, aki ezen alapján tud feljelentést tenni).
3. Bizonyíték akkor válik “bűncselekményből” származóvá, hogyha azt bűncselekmény elkövetésekor szerezték meg. Az, hogy a szomszédot megbízom, hogy figyelje a betörőket, akik betörnek hozzám és a szomszéd odaadja a betörők adatait(rendszám, személyleírás, stb.) azzal a céllal, hogy továbbítani tudjam a hatóságoknak, attól még az nem bűncselekmény. Akkor lesz az, hogyha én az adatokat nyilvánosságra hozom, vagy marketing célokkal jogosulatlanul felhasználom(bár szerintem az is csak egy sima jogsértés) A nem hivatalos szakértő azért van benne egy hálózatban, hogy ne álljon meg a hamis vád és azon emberek külső IP-it írja fel, akik a szerzővel szemben bűncselekményt követtek el(btk 329/A).
4. Szó nincs semmiféle illegális adatgyűjtésről. Csupán jogorvoslati céllal írnak fel adatokat, nem saját célra gyűjtenek. Ha a hatóságnak átadták, akkor megsemmisítik. Valaki panaszt emel(pl. Ákos), hogy megtalálta a művét ott azon a helyen-> a ProArt megnézi, megrendel egy szakértőt(hogy ős is megállapítsa, hogy a zenész igazat ír-e, kik azok, akik éppen benne vannak, milyen ismeretlen tettes ellen tesznek feljelentést, mert ismeretlen tettes elleni feljelentés esetén le kell írni az ismeretlen tettes valamilyen azonosítóját, különben nem tudnak feljelentést felvenni a nyomozó hatóság emberei)->adatátadás után az infotmációkat a ProArt és a nem hivatalos szakértő törli, hatóság az adatkezelő, ami cumi. Nincs mit tenni, ez teljesen törvényes eljárás.